Gazdaságról, válságról és fociról kérdezték Csányi Sándort

Az OTP Bank elnök-vezérigazgatójával, egyben a Magyar Labdarúgó Szövetség frissen újraválasztott elnökével megvitatták, milyen nagy trendeket erősít fel a mostani válság, szót ejtettek a vezetők változó szerepéről, és hogy hogyan érdemes kezelni személyes pénzügyeinket. Arról is kérdezték a bankvezért, hogy miként alakulhat át a krízis eredményeként a világ futballja. A házigazda Böszörményi-Nagy Gergely, a Brain Bar alapítója volt. A beszélgetést a feltett kérdések alapján foglaltuk össze.

Milyen az OTP helyzete a válságban?

Csányi Sándor elmondta, hogy meglepte a változások gyorsasága és drámaisága. Nem mondaná magát optimistának, de azért óvatosan bizakodik. Azt vallja, hogy akkor kell készülni a rossz időkre, amikor jól megy. Megjegyezte, hogy se tőke se likviditási problémájuk nincs, vannak céltartalékaik, de konzervatívan terveznek.

Az OTP idén is stabil jövedelmet fog termelni

– jelentette ki. Majd köszönetet mondott a cég dolgozóinak a rendkívül fegyelmezett munkáért, amelyet sokan már otthonról végeznek. Továbbá az is kiderült, hogy az OTP az egyik legtöbbet tesztelő magyar cég, illetve hangsúlyozta a tartalékok alapos felmérése után a gyors döntéshozást és az őszinte kommunikáció fontosságát.

Hogy áll Magyarország élelmiszerellátása?

Agrárvállalkozóként megerősítette, hogy igaz az állítás, miszerint az ország alapvető élelmiszerekből nagyjából 150 százalékon áll, tehát jócskán a szükségletek felett termel. Kifejtette, hogy csak kontroll alatt lehet zavartalan a termelés, hiszen itt ellátási láncokról van szó. Problémaként a csomagolóanyagok beszerzését jelölte meg, a Mizo esetében például gondot jelentett, hogy a kupakok Olaszországból érkeznek.

A stratégiai élelmiszerek teljes körét, csomagolástól kezdve, a logisztikán át, a termelésig, érdemes lenne biztonságban tudni a jövőben

– jelentette ki.

Mik azok a területek, amelyek segíthetnek visszanyerni a lendületet a gazdaságban?

A GDP fő motorjának az exportot, a fogyasztást és beruházásokat tartja. Szerinte a fogyasztás vissza fog esni, a munkanélküliség egy darabig állandósul majd, a beruházások terén a cégek nem feltétlenül állnak le, az export az, ami problémásabb terület lehet, elég devizára van szükség ahhoz, hogy a forint stabilitását biztosítani lehessen. Ezért szükséges, hogy a stratégiai vállalatokat segítsék, és minél gyorsabban felpörgessék az exportot – nyomatékosított.

A magyar export 70 százaléka az eurózónába irányul, ennek 70 százaléka Németországba. Az eurózónában 7,5 százalékos GDP visszaesést várnak.

Ha az eurózóna gazdasága hamar talpra áll, akkor Magyarország is

– vélekedett. A vendéglátásnak és turizmusnak legalább egy év kell, hogy helyreálljon, a turisták nem jönnek, amíg nincs oltás vagy kezelés. A vakcina elkészítésére vagy a kezelésre alkalmas gyógyszer megjelenésére egy éven belül számít a bankvezér.

Mihez kezdhet egy magyar vállalkozás a válságban?

A kisvállalkozások kapcsán elmondta, hogy mindig sokkal rosszabb helyzetben vannak, erős a verseny a környezetükben, a tartalékaik kisebbek, de a rugalmasságuk is nagyobb. Amíg a termékük iránti kereslet nem tér vissza, addig a versenyre készüljenek, korszerűsítsenek, készüljenek az újraindulásra – tanácsolta.

Világgazdasági szempontból milyen típusú válságra számít?

Csányi kevésnek találja a rendelkezésünkre álló adatot, a márciusi statisztikákat már megbízhatónak tartja. Ezek erős visszaeséseket mutatnak az utolsó két hétben, de kíváncsian várja az utolsó negyedév eredményeit. Úgy gondolja, hogy az eredmények változóak lesznek országonként, a fejlődő országokban inkább L-alakú lesz a válság görbéje, Magyarországot is ide szokás számolni, de

itthon inkább U-alakú kilábalásra számít.

Elértük-e a mélypontot gazdasági szempontból?

Amikor a barátaival estébe nyúlóan ultizik, és megkérdezik tőle, hogy mikor kelnek másnap, akkor mindig a következőképpen szokott reagálni: mondjátok meg, hogy mikor fekszünk, és megmondom, hogy mikor kelünk – mesélte. Ha jön második hullám ősszel, akkor sem hiszi, hogy az erősebb lesz a mostaninál, de abban az esetben hosszabb visszaesésre számít.

Ázsiából visszatérhet-e Európába a gazdaság? Profitálhat-e ebből a régiónk?

Csányi szerint a menedzserek és az emberek is gyorsan felejtenek. Ha nem lesz ott folyamatosan a veszély, akkor nem számolnak fel kapacitásokat, munkaerő szempontjából Kína még mindig előnyösebb választás.

A szolidaritás a válság alatt teljesen összeomlott,

ez meglepetésként érte, egyes országok olyan egészségügyi szállítmányokat is lefoglaltak, amik már ki voltak fizetve. Előnyösnek tartaná, ha az élelmiszeripar mellet, az egészségügyi ipart itthon próbálná megoldani az ország. Nem gondolja, hogy ezen belül minden területen versenyképek lehetünk, de az alaptermékeket itthon kell előállítani.

Mennyire lehetünk elégedettek az EU-val?

Meglátása szerint a nemzetközi szervezetek nem sok segítséget nyújtottak: WHO sem állt a helyzet magaslatán, de az országok a határkérdéseket például jól intézték. Az EU-ról elmondta, hogy eltűnt erre az időszakra az életünkből.

Milyen részvényeket ajánl, mire számít a jövőben a magyar tőzsdén?

Azt tanácsolta, hogy a bizonytalanság ellenére érdemes vásárolni, de csak szelektíven. Nem egy részvényt vásárolna, de nem is aprózná el, 4-5 helyre fektetne be. Szerinte az a jó részvény, ahol a vállalat nem egyetlen közegnek van kiszolgáltatva.

Hogyan hat a járvány a bankszektor fejlődésére?

Szembeötlő számára, hogy a digitalizálódás felgyorsult, sokan veszik most is igénybe a kényelmes, otthonról is elérhető szolgáltatásokat és nem valószínű, hogy vissza fognak térni a hagyományos rendszerbe. Naponta 4 ezer ember dolgozik home office-ban, felgyorsultak a fejlesztések, hatékony az otthoni munka. A fintecheket hasznos szereplőnek tartja, sok jó szolgáltatást hoznak, akkor igazán hatékonyak, ha olyan cégekhez csatlakoznak, amelyek komoly bázissal rendelkeznek – egészítette ki.

A hitelmoratórium mennyire terheli meg a bankszektort, illetve mennyire lesz erős tényező a munkanélküliség miatt a fizetésképtelenség?

A magyarországi hitelmoratórium egyedi a térségben, ahol az a jellemző, hogy aki igénybe akarja venni, az jelentkezik. Itthon ez fordítva történt – vázolta fel. Ez szerinte indokolatlanul nagy terhet rótt a bankokra.

Az ügyfelek nagy része viszont továbbra is fizet, így nem vészes a hatás,

nem szenvedtek el jelentős károkat, nincs likviditási probléma. Ezek az intézkedések ott indokoltak, ahol valóban összeomlott a piac – összegezte. 

Miért nincs magyar óriás élelmiszer üzletlánc, ami felvehetné a versenyt a német cégekkel?

Kifejtette, hogy ez egy komoly, nagy befektetés lenne. A magyar láncok, legalábbis akik magyarként szerepelnek, bár néha nem úgy viselkednek – jegyezte meg – alig bírják a versenyt az Aldival és a Lidllel. Ha létezne ilyen cég, de magánkézben, az úgy viselkedne, mint a többi. Szerinte

állami beruházásra lenne szükség ezen a téren, hogy legalább a friss termékek hazaiak legyenek a boltokban.

Németországban elképzelhetetlen lenne, hogy magyar tej legyen a polcokon, mert a gazdák szétvernék a boltot. Erősebb szabályozásra van szükség – jelentette ki. Nagyon fontosnak látja, hogy a feketekereskedelem terén jelentős lépéseket tegyen a vezetés, mert ezek rontják a becsületesek fejlődési lehetőségeit. Emellett beszámolt arról, hogy a mezőgazdasági felsőoktatásban foglalkoznak az átszervezéssel.

Az olajár összeomlása miatt előretörhetnek a megújuló energiaforrások?

Ellenkező folyamatokra számít, hiszen az agrárium és az egészségügyi ipar mellet az energiaellátás is stratégiai jelentőségű ilyenkor. Pártolja a zöld energiát, de a magasabb olajár kedvezne az előretörésének.

A forint árfolyamában mikor lesz változás?

Példaként felhozta, hogy vannak országok, amelyek sokat a GDP jelentős részét elköltik a jelenlegi helyzetben, de a magyar kormány nem tartozik közéjük, így kedvező helyzetben leszünk, amikor eljön a minősítések ideje. Ez pedig a forint erősödését eredményezi majd szerinte, főleg akkor, ha az export újra megindul.

Az euró árfolyamát a 320-tól 360 forintig terjedő régióban tartja megfelelőnek a gazdaság szempontjából,

így nem számít tartós gyengülésre.

***

Sokaknak hiányoznak a sportesemények. Mikor indulhatnak újra a sportrendezvények, ide értve az amatőr bajnokságokat és a Bozsik-programot is?

Az MLSZ frissen újraválasztott elnöke szerint legfeljebb az NB1 és az NB2 indul újra, de várják az állami szabályozást. Itt összesen 22 csapatról van szó, amely még kezelhető mennyiség. A pályák adottsága is ezt teszi lehetővé, a tesztelés költségei nagyok, ez pedig csak az első és a másod osztályban térülne meg, az amatőrök esetében nem. Eleinte zártkapus meccsekre lehetne számítani, majd megjegyezte, hogy zsúfoltság eddig sem volt.

Lehet-e a jövőben esély régiós bajnokságok szervezésére? Megvalósul a közös szlovák-magyar bajnokság?

Csányi közölte, hogy eddig az UEFA ellenállt, nem akarta rombolni a nemzeti bajnokságok jelentőségét. Nagyon sok tényezőre kellene odafigyelni, ha 4 ország régiós bajnokságát megrendeznék, akkor meg kellene tartani a helyeket a BL-hez, illetve az EL-hez is. A költségek növekednének, fel kellene mérni pénzügyileg, hogy kik azok a szponzorok, akiket érdekelne mindez. Az NB1 szponzorációs viszonyait is rombolhatná egy ilyen kezdeményezés, egyelőre nem tiszta a kép – mondta.

Hozhat változásokat a fizetésekben a válság? El fognak tűnni a sztárfizetések?

Nem hisz benne, hogy jelentős csökkenés jönne. Régen egyesületek voltak, most már jelen vannak a befektetők, akikinkább üzletet látnak, mint sportot. A válság következtében egyes szponzorok kiszállhatnak, például a légitársaságok.

A klubok szemlélete is változhat: az értékükön felül fizetett játékosok esetében jöhet racionalizáció

– emelte ki. A térségünkben sokan komoly nehézségekkel küzdenek, a magyar labdarúgás színvonala ennek következtében emelkedhet, magasabb értékű légiósok érkezhetnek, jobbak lesznek az alkupozíciók.

A válogatottakat hogyan érinti a válság?

A playoffok elmaradtak, az lenne az első EB, amit részben itthon rendeztünk volna, ez elmarad. A tárgyalások folynak, hogy mi legyen a válogatottak versenysorozatával – vázolta fel Beszámolt róla, hogy sok meccset néz, meglátása szerint sok magyar tehetség van, 4-5 olyan nevet is tudna mondani, akik jó játékosok lehetnek, abban bízik, hogy eljöhet az az időszak, amikor több magyar is játszik majd külföldön.

A válogatott a kluboktól függ, az MLSZ megpróbál jó szövetségi kapitányt választani, valamint megteremti a feltételeket

– összegezte.

Mik a jelenlegi tervei a magyar labdarúgás kapcsán?

Fő feladatként a 6-14 éves korosztály képzésének fejlesztését jelölte meg. Nemzetközi mérce szerint itt van a legnagyobb lemaradás,

az akadémiák már megfelelő színvonalon vannak, de az alapanyag nem mindig megfelelő számukra

– ismerte be. Emellett egy 10 éves programról beszélt, amely elősegítené, hogy minél több magyar fiatal lépjen pályára. Itt nem értünk el nagy sikereket, de a klubok autonómiáját is tiszteletben kell tartani – zárta.