Szakértő: egész Európát gyötri a gázkrízis, Brüsszel mégis tétlen
Miért nem lép az Európai Bizottság az ukrán gáztranzit leállításával szemben? Mi lesz a szankciókkal? Milyen hatással lesz az EU-ra Trump újabb elnökségének?
Bár a visszarendeződés lassúnak ígérkezik az elemzők szerint.
Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője az MTI-hez eljuttatott kommentárjában úgy ítélte meg, hogy a következő hónapokat a munkaerőpiac lassú normalizálása jellemezheti, a járvány előtti szint azonban csak lassan állhat helyre, tekintettel arra, hogy több ágazat még nem működik teljes kapacitással, illetve hogy a külső kereslet helyreállása is lassú lesz. Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője úgy számolt, hogy a múlt a hónapban újonnan megjelent állástalanokat az inaktívak helyett a munkanélküliek közé számítva a munkanélküliségi ráta 6 százalékosra emelkedett áprilisban. A járvány eleji drasztikus várakozások kilapulni látszanak.
A munkanélküliség várhatóan a következő hónapokban is 7 százalék alatt marad, az éves átlag pedig 6 százalék alatt lehet. Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője arra hívta fel a figyelmet, „nehéz úgy reagálni egy sokkra, hogy a valóságban fogalmunk nincs arról, hogy milyen munkaerőpiaci károkat okozott a koronavírus-válság”. Mindezekre tekintettel bármiféle előrejelzés hiábavaló, mindenesetre várhatóan a 7 százalék körüli munkanélküliségi ráta lehet a realitás az idei év második felében – vélekedett.
(MTI)