Az ország sorsát megpecsételő trianoni békediktátumra egész napos műsorfolyammal emlékezik a közmédia.
Június 4-én lesz 100 éve annak, hogy Magyarországon 1920-ban ezen a napon megszólaltak a szirénák, zúgtak a harangok. Az ország sorsát megpecsételő trianoni békediktátumra egész napos műsorfolyammal emlékezik a közmédia. Este 20 óra 15 perctől a Duna Televízióban lesz a premierje a Rátóti Zoltán főszereplésével készült A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében című történelmi drámának – írja az Origo. A film azt a beszédet dolgozza fel, amelyet Apponyi gróf a magyar küldöttség vezetőjeként Magyarországot képviselve 1920. január 16-án, a trianoni béketervezet végleges lezárása után mondott el a francia Külügyminisztérium földszinti dísztermében.
Mint ismert, Apponyi beszédében úgy fogalmazott: ha Magyarországnak választania kellene a béke elfogadása vagy aláírásának visszautasítása között,
„úgy tulajdonképpen azt a kérdést kellene feltennie magának: legyen-e öngyilkos azért, hogy ne haljon meg”.
A film készítői a lehető legszemélyesebb képet szeretnék adni arról, mit jelentett a trianoni békeszerződés aláírása a magyar államférfiaknak és a népnek. A magyar békedelegáció mindössze egy napot kapott arra, hogy ismertesse álláspontját és bemutassa érveit az ezeréves Magyarország feldarabolása ellen.
A forgatókönyvet a Magyar Királyi Külügyminisztérium által 1920-ban kiadott „A magyar békeszerződés" című kiadvány alapján Csillag Mano, Kálomista László és Dr. Máthé Áron írták.
„A beszéd - Apponyi a magyar ügy védelmében” című film premierje június 4-én 20.15 órától lesz a Duna Televízióban.
A közmédia idei Jónak lenni jó! kampánya a Baptista Szeretetszolgálat által működtetett törökbálinti Tábitha Gyermekhospice Házat és egy új hospice-központ építését támogatja. A 1355-ös adományvonal hívásával bárki segíthet: egy-egy hívás vagy SMS 300 forintos támogatást jelent. A Fővárosi Nagycirkusz szintén az ügy mellé állt.
A stáb egy olyan állítást cáfol, ami nem is létezett.
Migrációs politika, gender, Brüsszel, háború, Isten-Haza-Család. Zászlóégetés. Számos dologról kérdeztük Lenhardt Balázst, akinek Magyar Péterről is megvan a véleménye.
A férfi válaszok helyett hazaárulónak titulálta Császár Attilát.
A filmben két jelenet is szorosan kapcsolódik az 1956-os forradalmi eseményekhez.
A legendás miniszterelnök „munkája a köz javát, a magyarság javát szolgálta, hibái és tévedései voltak, mint mindannyiunknak, de az összkép példát adó lehet” – fogalmaz a történész a Mandinernek.
A Nyíregyházi Törvényszék szerdán rendelte el a körözést a lány ellen.
Ehhez persze a Tiszának nincs esze, a Kétfarkúhoz passzolna, bár az se a régi.
