A Nemzeti Közszolgálati Egyetem Eötvös József Kutatóközpontja kerekasztal-beszélgetést szervezett Sir Roger Scruton emlékére. A beszélgetés első felében Németh Zsolt, az Országgyűlés Külügyi Bizottságának elnöke, Sir Roger régi barátja, illetve Marek Matraszek, Scruton lengyel barátja és tanítványa taglalta a filozófus és Közép-Európa viszonyát. Az esemény második részében pedig Scruton és a kultúra kapcsolata volt a téma, Molnár Attila Károly, a Molnár Tamás Intézet vezetője és Balázs Zoltán, a Corvinus Egyetem tanára osztották meg a gondolataikat a hallgatósággal.
Az Eötvös József Kutatóközpont igazgatója, Török Bernát nyitotta meg a beszélgetést. Elmondta, hogy az ő generációjának magától értetődő, hogy páratlan lehetőségek között élnek: fejlett technológiai eszközök állnak a rendelkezésükre, utazási, tanulási alternatívák tömegéből választhatnak, idegen kultúrákat ismerhetnek meg, kultúrákon átívelő emberi kapcsolatokat alakíthatnak ki. Majd feltette a kérdést: létezik-e egy hely ebben a változásokkal teli világban, ahol az ember otthon tudja érezni magát akár fizikai, akár szellemi értelemben?
Scruton öröksége segítséget nyújt abban, hogy otthonra találjunk, megismerjük a hazánkat, tradícióinkat.
Ez a modern ember számára is alapvető érték, amelyet őriznünk kell – nyomatékosította.
A kerekasztal-beszélgetés indításaként levetítettek egy részletet Scruton és Hamza Yusuf, iszlám tudós beszélgetéséből, amelynek témája a konzervativizmus valódi jelentése volt. Ebben valós veszélyként felmerült, hogy a konzervativizmus lassan csak egy gazdasági dogmává válik, egy erkölcsiség vagy ideológia helyett. Továbbá a konzervativizmus és az intellektualitás viszonyát is megvitatták.
Scruton saját bevallása szerint az 1968-as párizsi események óta volt konzervatív. „Amikor körülnéztem az utcán, és láttam ezt a sok elvadult diákot, ahogy kővel dobálják a rendőröket, azt mondtam magamban: bármiben hisznek is, én az ellenkezőjét vallom.”
A videó után Németh Zsolt felsorolta, miben értett egyet a filozófussal: az otthon és a család védelmében, a migrációt illetően, majd hozzátette, hogy a Brexit kapcsán például különbözött a véleményük. Ennek ellenére tiszteletben tartotta Scruton álláspontját, hiszen úgy gondolta, hogy így óvhatja meg a hazáját, még ha a Brexit-pártiság miatt ki is nevették. Segített mélységében megérteni az otthon jelentését és rávilágított, hogy mennyire törékeny mindez – hangsúlyozta.
Németh számára Scruton egy örök lázadó volt, ami miatt politikailag gyakran kitaszítottnak számított. Elmondta, hogy a filozófus öreg korára is mentálisan friss és fiatal maradt, mentes volt a progresszív liberális hatásoktól és a társadalmi elvárásoktól.
Lázadó volt, de nem anarchista
– hangsúlyozta. A konzervativizmusa nem a régi dolgokon való sírásból állt: egy élő, organikus közösséget vizionált és tett is érte. Sir Roger már a rendszerváltás előtt járt Közép-Kelet-Európában, például órákat tartott Csehszlovákiában, ahonnan 1985-ben ki is utasították. Mindvégig stabil maradt az identitásában a liberális tenger ellenére, amiben létezett és mozgott. Szüksége is volt erre, hiszen súlyos betegsége mellett politikailag is meghurcolták élete végén – zárta gondolatait.
Marek Matraszek kiemelte, hogy az 1970-es és a ’80-as években az intellektuális miliő megváltozott Nagy-Britanniában. Az 1968-as események hatása a felsőoktatást is elérte, az egyetemi oktatók a marxizmus, és a kommunizmus romantikus hatása alá kerültek – folytatta. Ezzel szemben Scruton 4-5 más akadémikussal együtt elkötelezett antikommunista volt. Intellektuális és anyagi támogatást is nyújtottak a közép-európai értelmiségnek. Magyarországon is tartott előadásokat, kapcsolatban állt a Fidesszel és az MDF-el is. Szeretette a „frontharcot”, Matraszek felidézte, hogy amikor először találkoztak Lengyelországban, Scruton első kérdése az volt, hogy ismer-e helyi antikommunistákat. Azért szerette ennyire Közép-Európát, mert a kommunista uralom mélyen megrendítette, a rendszer szembement mindennel, amit tisztelt az életben – jelentette ki. Gyűlölte, hogy megpróbálták eltörölni a szépséget a köztereken és a kultúrában egyaránt, illetve a tradíciók és a szabadság felszámolására irányuló törekvések is felháborították.
Emlékeztetni akarta Nyugat-Európát arra, hogy mi az igazán fontos,
számára a nemzeti és a vallásos identitás is ebbe a kategóriába tartozott. Élete végén sok igaztalan támadás érte, ezzel szemben a cseh (1998), lengyel (2019) és magyar (2019) kitüntetés sokat jelentett neki – állította.
A kultúra és a politika kapcsolatát illetően Balázs Zoltán kifejtette, hogy a kultúrát és a politikát minél messzebb kell tartani egymástól, de természetesen nincs kultúra politikai érdekek nélkül, léteznek politikai preferenciák, de nem a politika feladata, hogy tanítsa a kultúrát. Kijelentette, hogy kevésbé pesszimista, mint a konzervatívok nagy része: szerinte nem kell mindig megvédeni a szépséget, megvédi az magát. A szép érzést meg lehet sérteni, de elpusztítani nem lehet – foglalta össze.
Molnár Attila Károly szerint Sir Roger remélte, hogy Közép-Európában találja meg azt, amit kultúrának neveznek a mindennapokban, nem a magas kultúrát, hanem a tradíciót. A magyar kommunisták is arra építettek, ami már megvolt, a hagyományos európai kultúrára. Nem volt projektjük új kultúrát alkotni, talán ezért kedvelte Scruton Közép-Európát, és ez a fajta mindennapi kultúra halhatott ki a nyugaton, amit ő hiányolt – vélekedett. Ha az intézmények a mindennapjainkat is befolyásolják, akkor ebben az esetben nem lehet elválasztani a politikát a kultúrától. A konzervativizmusnak tisztáznia kell, hogy mi az, amit meg akar óvni. A kultúra politikai tartalommal bír, ezért is kell megőrizni – összegezte.
Balázs Zoltán hozzáfűzte, hogy ha a konzervatívok nem bíznak az emberekben, hogy mit szeretnének megőrizni, akkor nem biztos, hogy célt fognak érni.
Organikusan kellene megmaradnia az igazi értékeknek
– mondta.
A beszélgetés végén szóba került, Scruton személyes vallásossága is. Nem beszélt sokat a hitéről, nem tudhatjuk, hogy csak a valláshoz és az egyházhoz kötődött, vagy spirituális értelemben is hívő volt-e. Anglikánként a Wiltshire megyei Garsdon plébániához kötődött a leginkább, ahol orgonált. Egyszer megkérdezték tőle, hogy mit szeretne, ha a sírjára írnának miután meghalt. „Itt nyugszik a Garsdon plébánia orgonistája” – válaszolta.
Horváth József, a Szuverenitásvédelmi Kutatóintézet igazgatója hangsúlyozta, hogy a szóban forgó szervezetek megrendelésre jönnek létre, a működésüket külföldről finanszírozzák, és pénzelőik még azt is meghatározzák, hogy milyen eredményeket hozzanak ki a kutatásaikból.
A liberális rend igyekezett úgy mutatkozni, mintha nem lenne alternatívája, és nem lehetne másban gondolkodni. Ezt kezdte ki Orbán Viktor illiberális demokráciáról szóló tusványosi beszéde. Az amerikai posztliberalizmusról cseréltek eszmét az MCC Feszten.
A kárpátaljai Rosinec Máriának meghalt a fia a fronton és most egyedül neveli az unokáit. Szerkesztőségünk adománygyűjtést szervezett nekik. Riportunk.
A minimálbért keresők körében, ha most szimpatikusnak is tűnhet a magasabb keresetűek adóztatása, nem árt belegondolniuk, hogy alig pár év múlva már ők is fizethetik az emelt Tisza-adót. A minimálbéresek terhei is drasztikusan emelkedhetnek.
p
0
0
1
Hírlevél-feliratkozás
Ne maradjon le a Mandiner cikkeiről, iratkozzon fel hírlevelünkre! Adja meg a nevét és az e-mail-címét, és elküldjük Önnek a nap legfontosabb híreit.
Összesen 11 komment
A kommentek nem szerkesztett tartalmak, tartalmuk a szerzőjük álláspontját tükrözi. Mielőtt hozzászólna, kérjük, olvassa el a kommentszabályzatot.
Sorrend:
megfejtô
2020. február 26. 12:50
Örvendetes, hogy ennek a reneszánsz embernek, gondolkodónak Magyarországon kultusza lehet. Ha már a hazájában nem.
Válasz erre
9
1
catalina9
2020. február 26. 12:30
Az 1968-as események hatása a felsőoktatást is elérte, az egyetemi oktatók a marxizmus, és a kommunizmus romantikus hatása alá kerültek, folytatta. "
mesebeszéd.. a zsidók hatása alá kerültek!
Válasz erre
2
2
péterx
2020. február 26. 11:22
Egy ember az örökkévalóságnak!
Válasz erre
14
2
Emmanuel Goldstein
2020. február 26. 10:45
Scruton számára a konzervativizmus a dohánycégek elvtelen kiszolgálását jelentette: https://www.nytimes.com/2002/03/23/arts/think-tank-advocating-tobacco-on-the-payroll-of-tobacco.html
Válasz erre
2
16
Jelenleg csak a hozzászólások egy kis részét látja. Hozzászóláshoz és a további kommentek megtekintéséhez lépjen be, vagy regisztráljon!