Palkovics: Dinamikusan fejlődnek a német-magyar gazdasági kapcsolatok

Palkovics László a közmédiának adott nyilatkozatában kiemelte, hogy a hazai össztermék (GDP) 5 százalékos tavalyi növekedésében jelentős szerepe volt a német autóiparra alapuló magyarországi autóipari termelésnek, és ebben az ágazatban „optimistán tekinthetünk a jövő elé”. A német autóipar a német politika támogatásával meghozta az utóbbi években a dízelmotorokkal és egyéb kérdésekkel összefüggésben megjelent bizonytalanságot megszüntető döntéseket, és „egyértelmű irányt vett” abban az értelemben, hogy milyen legyen „a jövő autója” – mutatott rá a miniszter.

Így meghozták az alapvető döntéseket arról, hogy milyenek legyenek a hajtásláncok, és a belsőégésű motor mellett milyen további meghajtási technológiákat használjanak. Eldőlt egy sor további kérdés is, például az önvezető járművek fejlesztésével kapcsolatban. Mindennek révén most már „az egyszerűbb feladat következik, el kell végezni a munkát, dolgozni kell", és ebben németek és magyarok egyaránt jók – fogalmazott Palkovics László. Ismertette, hogy egy sor további iparpolitikai kérdésről is tárgyaltak, a többi között arról, hogy miként lehet közösen megoldásokat találni az ipar digitalizációja, az úgynevezett 4.0-ás ipar eredményeinek átvitelére a kis-, és középvállalati szektorra a nagyvállalatok és az Európai Unió támogatásával.

A miniszter az energiapolitikai kérdések közül kiemelte, hogy az ellátásbiztonság erősítéséhez nagyon fontos a hálózatok minél nagyobb mértékű összekapcsolása. Mint mondta, örömmel fogadta el német kollégája felkérését arra, hogy Magyarország ismét rendezze meg az ügyről szóló közép-európai konferenciát. A tanácskozást júniusban tartják meg, a visegrádi országok (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia) mellett Németország, Ausztria és más térségbeli államok részvételével. A megbeszélés napirendjén számos egyéb energetikai ügy is szerepelt, köztük az úgynevezett hidrogéngazdaság felépítése. Erről a miniszter kifejtette, hogy a hidrogén köztes energiatároló kapacitásként, üzemanyagként és szintetikus üzemanyagok alkotóelemeként is szolgálhat, és Magyarország és Németország egyaránt dolgozik nemzeti hidrogénstratégiáján.

Ez a munka az idén októberre befejeződik, és egy közös munkacsoport egyezteti majd a német és a magyar stratégiát - ismertette Palkovics László. Peter Altmaierrel tárgyaltak az energia tárolására szolgáló másik megoldás, az akkumulátorok ügyéről is. Megállapították, hogy Németországban és Magyarországon működik a legnagyobb akkumulátorépítő kapacitás egész Európában, és ezen a területen is tovább kell folytatni a fejlesztéseket, mert a jelenlegi, kémiai alapú akkumulátorokat célszerű lesz majd a környezetet kevésbé terhelő újakra cserélni, ami új gyártási és újrahasznosítási technológiákat igényel. A miniszter rámutatott, hogy az atomenergia kérdését Magyarország és Németország másként látja. Németország kivezeti, fokozatosan megszünteti az atomenergia használatát, míg Magyarország továbbra is az energiapolitika nagyon fontos elemeként tartja számon.

Ennek ellenére van egy sor közös ügy, és igen fontos, hogy egész Európa számára megmaradjon mindaz a tudás, amelyet Németországban  felhalmoztak, például az atomenergiával kapcsolatos kutatások és az erőművek üzemeltetése területén. Ezért a két kormány elindít egy folyamatot, amelyben áttekintik, mi az, amit Magyarországon továbbra is működtetni kell e tudás megőrzéséhez – fejtette ki Palkovics László.

(MTI)