Boldog új évet!

„Rettenetesen nehéz éven vagyok túl, melynek során szembesültem a szülői szerep kiszolgáltatottságával, egy gerincsérv és egy operáció képében szembesültem a testem törékenységével, megérintett a halál üressége, melyre a pszichém pánikrohammal reagált. Elvesztettem az anyámat, életem hatalmas asszonyát – amint Weöres Sándor fogalmaz. Soha nem tapasztalt gyűlölet örvénylett körülöttem, amikor elindultam a főpolgármester-választáson, mert úgy hittem és hiszem, hogy a Sétáló Budapest programja kínálja a megoldást a főváros, a mérsékelt centrum pedig az ország gondjaira.

Életemben először úgy éreztem, hogy ez a teher már sok, hogy megtörik az erőm a csapások súlya alatt. Sokszor morzsánként söpörtem össze magam, hogy ringbe tudjak szállni, és volt néhány olyan pillanat, amikor be akartam dobni a törülközőt. Az új év küszöbén elsőként azoknak mondok köszönetet, akik mellettem álltak, és tartották bennem a lelket. Köszönöm a több száz szakértő és aktivista munkáját, melynek révén választási alternatívát adtunk Budapestnek, és megkerülhetetlenné tettük egy zöld és emberre szabott főváros koncepcióját. Köszönöm harmincezer budapesti állampolgár szavazatát. Hiszem, hogy nagyot löktünk a döntéshozókon és a közvéleményen egy huszonegyedik századi város irányába. Precedenst teremtettünk arra, hogy különböző identitású civilek egy ügy mentén maffiaháttér és pozícióéhség nélkül is képesek lehetnek a közös cselekvésre.

Az a célom, hogy ez a város és ez az ország, ez a közgondolkodás és ez a közmorál, a mindennapos élet és kultúra jobb minőségű, szabadabb, gazdagabb és őszintébb legyen. Ez ad értelmet a napjaimnak – akár előadok, akár publicisztikát írok, akár politikai versenybe szállok, akár az engem érő mocskolásból hámozom ki azt a kritikát, ami segít teljesebbé és igazabbá válnom. Remélem, 2020-ban több lesz a fény, és kevesebb az árny, több lesz a szépség, és kevesebb a rútság, több lesz az igazság, és kevesebb a gazság. Boldog új évet, sok szellemi, érzelmi és érzéki örömöt kívánok mindenkinek!”