Másodfokon megnyerte a rágalmazás miatt indított pert Tőkés László azok ellen a volt titkosszolgálati vezetők ellen, akik egy televíziós műsorban magyar kémnek nevezték, és azt állították, hogy Tőkés László az 1989-es temesvári ellenállása során pénzt kapott a magyar titkosszolgálattól.
A Bukaresti Táblabíróságon pénteken kimondott ítélet kivonatát a romániai bíróságok portálján tették közzé. A polgári perben kimondott ítélet megváltoztatta a Tőkés László számára kedvezőtlen elsőfokú ítéletet, és megítélte a Tőkés László által kért egy lejes erkölcsi kártérítést. Ezt Filip Teodorescunak, a kommunista politikai rendőrség (Securitate) kémelhárítása helyettes vezetőjének, Ioan Talpesnek, a román Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatójának, az Antena 3 hírtelevíziónak és Mihai Gadea műsorvezetőnek kell kifizetnie. A bepanaszoltaknak kell fizetniük Tőkés László 3300 lejes perköltségét. A háromtagú bírói testület egyik tagja különvéleményt fogalmazott meg, melyben megalapozatlannak tartotta Tőkés László fellebbezését, és vele fizettette volna ki a televízió és a műsorvezető 5000 lejes perköltségét is.
Filip Teodorescu, a Securitate kémelhárításának korábbi helyettes parancsnoka és Ioan Talpes, a Külföldi Hírszerző Szolgálat (SIE) volt igazgatója azt állította 2014 szeptemberében az Antena 3 hírtelevízió műsorában, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálat fizetett ügynöke volt.
Ezt a volt temesvári lelkésznek egy 20 ezer lejnyi magyarországi egyházi adomány átvételéről 1989 októberében írt elismervényével próbálták alátámasztani. Szerintük az adomány kézbesítőitől a román-magyar határon elkobzott elismervény azt bizonyítja, hogy Tőkés László a magyar titkosszolgálatnak dolgozott, és ezért pénzt is kapott. A nagy nyilvánosság előtt történt rágalmazásért a volt temesvári lelkész beperelte az utolsó kommunista és az egyik első rendszerváltás utáni kémfőnököt, valamint az Antena 3 televíziót és annak műsorvezetőjét. Első fokon, 2016 márciusában a bukaresti törvényszék megalapozatlannak minősítette és elutasította Tőkés László erkölcsi kártérítési keresetét.
A fellebbviteli tárgyaláson a Bukaresti Táblabíróság Kincses Előd ügyvéd indítványára elrendelte két olyan magyarországi tanú meghallgatását, akik igazolták, hogy a szóban forgó összeg az üldözött, nélkülöző lelkészcsalád megsegítésére gyűjtött önzetlen adomány volt. Kincses Előd az MTI-nek nyilatkozva erkölcsi sikernek tekintette, hogy a bíróság öt év pereskedés után megállapította, hogy a Securitate és a SIE vezetői rágalmazták Tőkés Lászlót. Hozzátette: a bíróság a perköltségnek csak a töredékét ítélte meg Tőkés László számára.
(MTI)
A kormányfő szerint még nem lehet pontosan felmérni, hogy a határ menti régiókban lakó román és magyar emberek számára milyen nagy jelentősége van ennek a változásnak.
Kelemen Hunor RMDSZ-elnök is szkeptikusabbá vált.
„Az osztrákokra még várni kell, mi már megvagyunk” – írta a magyar miniszterelnök.
A schengeni övezethez való csatlakozás megszünteti a határellenőrzést, ami különösen a magyar–román határ menti vállalkozások számára hozhat jelentős könnyítéseket. Az adminisztratív akadályok csökkenése új piacokat és gazdasági lehetőségeket teremt, miközben a verseny is fokozódik – véli a Makronóm Intézet elemzője. Bulgária csatlakozása kisebb mértékben, de szintén hozzájárulhat a magyar gazdasági kapcsolatok bővüléséhez.
„Élj érdekes időkben” – állítólag így szól az ősi kínai átok. Idén, úgy fest, meg is fogant, főképp ideát, az úgymond Nyugaton.
Magyarországon ilyen nem fordulhat elő.
Úgy látszik, Szerbiában továbbra sem lesz színes forradalom.
