Mégis bejuthatnak a génmódosított élelmiszerek Európába?

Megdöbbentő módon nyitna kiskaput számukra egy európai bizottsági tervezet – számol be a Magyar Hang.

A tanyától a tányérig

„A tanyától a tányérig” élelmiszer-biztonsági stratégia előzetes javaslatai közé csempészték be brüsszeli bürokraták azt a mondatot, hogy „a célnak megfelelő szabályozást kell kidolgozni az új génmódosítási technológiák számára”. Az akcióterv előzetes verzióját megszerző környezetvédő szervezetek (A Föld Barátai Európa és a Magyar Természetvédők Szövetsége) úgy látják, e látszólag ártalmatlannak tűnő kitétel valójában azt célozza, hogy az új generációs génmódosított termékekre (GMO)

A stratégia egyébként része a klíma- és ökológiai katasztrófa elhárítását célzó Európai Green New Deal programnak, ezért különösen felháborítónak tartják, hogy egyes politikai körök valamint az érintett óriáscégek épp ezt platformot használják fel érdekeik képviseletére. Ez is mutatja, hogy a GMO-lobbi nem nyugodott bele az Európai Bíróság 2018 júliusi ítéletébe, amely egyértelmű jogi helyzetet teremtett.

Erősödik az új géntechnológiai eljárásokról szóló vita Európában

Kimondta ugyanis, hogy a génszerkesztésen alapuló módszerekkel kifejlesztett termékek is génmódosítottnak számítanak. Ezért meg kell felelniük a GMO-kra vonatkozó szigorú egészségügyi és környezetvédelmi feltételeknek, biztosítani kell a nyomon követhetőségüket, és a címkéken is fel kell tüntetni, hogy genetikailag módosított összetevőt tartalmaznak. Egy ideje azonban újra erősödik az új géntechnológiai eljárásokról szóló vita Európában, és egyre nagyobb a mozgolódás, hogy megváltoztassák a jogszabályokat. Az Európai Tanács egyik májusi üléséről is olyan hírek kerültek napvilágra, hogy 15 uniós tagállam szeretné felülvizsgáltatni az eddigi GMO-engedélyezési eljárást.

Miután az európai lakosság túlnyomó része ellenzi a génmódosított élelmiszereket, a GMO-lobbi most szómágiával próbálja elhitetni, hogy a génszerkesztési módszerek termékei nem tekinthetők génmódosítottnak – mondta a Magyar Hangnak Fidrich Róbert, a Magyar Természetvédők Szövetsége-Föld Barátai Magyarország programfelelőse.

Az érdekelt körök egyébként annyira kerülik a géntechnológia, génmódosítás szót, hogy a kommunikációban

Ennek során – állításuk szerint – egy vagy néhány nukleotidot cserélnek ki a kiválasztott gén DNS-ében, továbbá kivághatnak vagy beépíthetnek DNS-szakaszokat. Így érik el azt a szakemberek, hogy a növény bizonyos dolgokat tegyen, például tűrje a gyomirtószereket. Ugyanakkor több tanulmány is arra figyelmeztet, hogy ez nem annyira pontos eljárás, mint ahogyan egyesek állítják, mert a szándékoltnál kiterjedtebb mutációkat, nagyobb genetikai átrendeződést is okozhat.

A Monsanto

Nem véletlen, hogy a világ leggyűlöltebb cégét, a Monsantót felvásárló Bayer, a BASF valamint a Corteva (eredetileg a hírhedt DowDuPont) vegyipari óriások az élharcosai annak, hogy az új GM-technológiákat ki kell vonni az eddigi szabályozás hatálya alól. Így nem kellene hosszadalmas élelmiszerbiztonsági teszteknek alávetni ezeket a termékeket, és a vásárlókat sem figyelmeztetné semmi a termék címkéjén, hogy mi kerül a tányérjukra.