„Az a nemzet, amely úgy érzi, hogy múltjának nem tartozik semmivel, az semmit nem követelhet a jövőtől” – idézte Jókai Anna író-költőt, az Országgyűlés elnöke.
Mi, magyarok, hiszünk abban, hogy mindig az ősök sírjai avatják az országot hazává – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke a Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottság (NEKB) fennállásának 20. évfordulója alkalmából rendezett konferencián pénteken a Parlamentben.
Kövér László kiemelte: Magyarországon a politikai rendszerváltoztatást követően csaknem tíz esztendőre volt szükség, hogy megvalósuljon a kegyeleti rendszerváltoztatás intézményi alapja a Nemzeti Kegyeleti Bizottság megalakulásával. A kommunizmus időszakában a nemzet áldozatainak és hőseinek emlékével szemben kialakult az elhallgatás, a hamisítás, a felejtés, a hálátlanság és a közömbösség kegyeleti kultúrája, amit „le kellett váltani a nemzeti emlékezet, a hála és a tisztelet kegyeleti kultúrájára” – fogalmazott a házelnök.
Kövér László a bizottság első elnökét, Jókai Anna író-költőt idézte, aki szerint „az a nemzet, amely úgy érzi, hogy múltjának nem tartozik semmivel, az semmit nem követelhet a jövőtől”.
Az Országgyűlés elnöke hozzátette: a rendszerváltoztatás nemzedéke a múlttal szemben nemcsak szerencsésnek, hanem adósnak is érezi magát, mert az utánuk érkező nemzedékek számára bíznak egy élhető jövőben, és ezért a jövőért cselekedni is igyekeznek.
Kitért arra: az elmúlt harminc esztendőben a magyar politikát és közéletet rendkívül heves viták, értékrendi és szemléletbeli megosztottságok jellemezték, a bizottság, majd a 2013-ban létrejött Nemzeti Örökség Intézete (Nöri) azonban nem került politikai viták kereszttüzébe. Ez pedig talán annak a jele, hogy minden fél egyetértett abban, hogy a rendszerváltás után „valóban új kegyeleti kultúra megteremtésére volt szükség hazánkban” – mondta Kövér László.
Boross Péter volt miniszterelnök, a NEKB elnöke hangsúlyozta: a nemzeti értékek és emlékek megőrzése és a nemzettudat erősítése különösen fontos feladat ma, amikor „kórós szellemi folyamatok járják Európát”. Az „aberráció különböző megnyilatkozásai jelentek meg”: a hagyományos férfi-női szerepek eltorzítása, a vallás és az egyházak elleni támadások és legfőképpen a család és a nemzetek, a haza elleni szellemi küzdelem.
Boross Péter szerint nem szabad lebecsülni ezeket a folyamatokat, amelyek nem állnak meg az országhatárokon és már Magyarországon is megjelentek. Példaként említette, hogy tíz évvel ezelőtt még elképzelhetetlen lett volna, hogy valaki szót emeljen egy Szent István-szobor felállítása ellen.
Az NEKB elnöke úgy fogalmazott: „egyre merészebbek azok a megnyilatkozások, amelyek a nemzeti gondolat lényegét akarják darabokra hasogatni”. Hozzátette: a „demokrácia-felfogás parttalansága” miatt olykor felvetődik benne a kérdés, nem kéne-e a büntetőtörvénykönyvben gondoskodni az eszmények védelméről.
Radnainé Fogarasi Katalin a Nöri főigazgatója előadásában felidézte: az 1990-es években jelentős társadalmi igényként jelentkezett a temetőket és temetési tevékenységeket szabályozó jogterület korszerűsítése. Új szolgáltatási igények jelentkeztek, amelykehez hiányoztak a szakmai normák, megváltoztak a tulajdonviszonyok és csökkent az állami szerepvállalás. Az új, 1999-es temetői törvénybe elsősorban a nemzeti kegyeleti kultúra magasabb szintre emelése céljából került be a Nemzeti Kegyeleti Bizottság (NKB) létrehozásának igénye.
A bizottság működése első éveiben több törvényalkotásban, jogszabály-kiegészítésben vett részt. Titkárságával megalkották a nemzeti gyásszal, valamint a nemzeti sírkerttel kapcsolatos jogi fogalmakat, eljárásokat és saját működési szabályzatukat is. 2001-ben megkezdték a napjainkban is tartó feladatot, hogy a nemzeti sírkert részévé sorolják kimagasló életművű emberek sírhelyeit.
A főigazgató ismertette: jelenleg 5867 védett – tehát nem megszüntethető – sírhely és 20 védett temetőrész van országszerte, melyek kétharmada Budapesten található. A bizottság titkársága húsz év alatt körülbelül ötszáz sírhelyről gondoskodott. A felújított sírok között van Bethlen István, Illyés Gyula, Deák Ferenc, József Attila, Bartók Béla, Kodály Zoltán, Kabos Gyula, gróf Batthyány Lajos és Kossuth Lajos nyughelye – sorolta a főigazgató.
2006-tól a bizottság feladata lett a nemzeti és a történelmi emlékhelyek meghatározására, neve ekkor módosult Nemzeti Emlékhely és Kegyeleti Bizottságra. 2013-ban a bizottság számos új feladattal megbízott titkárságából megalakult a Nöri. A két szervezet azóta közösen dolgozik a nemzeti emlékezet- és kegyeleti kultúra magasabb szintre emelésén – tette hozzá Radnainé Fogarasi Katalin.
(MTI)
Pénteken, március 6-án tüntetést szervez a Nemzeti Ellenállás Mozgalom Ukrajna budapesti nagykövetsége elé, ahol Szijjártó Péter is felszólal. Mi hangzik el a demonstráción, és milyen üzeneteket küldenek a felszólalók a kialakult helyzetben? Kövesse velünk ÉLŐBEN az eseményeket.
„Volt valaha Magyarországon újságírás, – én még emlékszem rá – amit maguk művelnek, az nem az” – jelentette ki a házelnök Fábián Tamásnak, a portál munkatársának.
A Mandiner Klubestjén a négy éve tartó ukrajnai háború, az ó- és újellenzék, a nemzeti szuverenitás és geopolitikai kérdések is szóba kerültek. Kövér László házelnök kifejtette, hogy a háborúban az Európai Unió vezetői érdekeltek, és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök csak azt hajtja végre, amit Brüsszelből diktálnak Kijevnek.
Az eseménynek ezúttal a Várkert Bazár ad otthont.
Természetesen lesz Mandiner kvízest is Szabó András Csuti műsorvezetővel.
Berlin Budapestre figyel, miközben Ukrajnában egyetlen szó dönthet a jövőről. Ezek voltak a legolvasottabb hírek pénteken.
Orbán Balázs sorsfordító pillanatnak nevezte a 2026-os áprilisi választásokat.
A Szeretetország sokadik felvonása.
Nem a szabadrúgásairól van szó.
