Mindszenty József a 20. századi magyar történelem egyik legkiemelkedőbb alakja, akit egyformán tisztelhet minden felekezet, és aki előtt az utókornak újra és újra fejet kell hajtani – jelentette ki a Miniszterelnökséget vezető miniszter kedden Zalaegerszegen.
Gulyás Gergely a néhai hercegprímásról elnevezett iskola 3,3 milliárd forintból épülő új torna- és vívócsarnokának alapkőletételi ünnepségén felidézte, hogy Mindszenty negyedszázadon át volt Zalaegerszeg lelkipásztora, a második világháború után a püspöki rangot is kiérdemelte, ezt követően pedig ő volt Magyarország ez idáig utolsó hercegprímása.
Szembeszállt a náci és a kommunista diktatúrával, az ellene folyó per „örök példája a koncepciós eljárásoknak, a kommunista diktatúra egyedülálló gátlástalanságának és annak az aljasságnak, amire a kommunisták az egyházakkal szemben képesek voltak” – fogalmazott a politikus.
Mindszenty életútjának talán legnehezebb időszaka nem is a börtönévek voltak, hanem az a 15 esztendő, amikor 1956-os kiszabadulása után 1971-ig az Egyesült Államok budapesti nagykövetségén élt hazájában, mégis hazájától elzárva. Utána, amikor Magyarországot elhagyni kényszerült, Bécsben s a világot járva a világ magyarságának apostolává vált – fejtette ki Gulyás Gergely.
Mint hozzátette: „erkölcsi kiállása örök érték az etikában”, a magyar történelemben, hogy nem lehetett megtörni, minden körülmények között képes volt az igazságért kiállni. Balaicz Zoltán polgármester (Fidesz-KDNP) arra emlékeztetett, hogy Mindszenty 1917-ben hitoktatóként érkezett Zalaegerszegre, 1919-ben lett plébános, és 1944-ig volt Zalaegerszeg apátplébánosa.