A polgári demokrácia halott

Ezt az interjút még 2019-ben készítettük a marxista filozófussal. Újraközlésünk apropója, hogy január 15-én szerdán délelőtt emléktáblát avatnak Tamás Gáspár Miklós halálának második évfordulóján.

A biotechnológiában a kutatások szabályozási szempontból szinte utolérhetetlen gyorsasággal szülik eredményeiket, az ENSZ viszont eddig nem szentelt kellő figyelmet a bioetikai kérdéseknek. Mihez kezdenek a különböző kultúrák az emberi génmanipulációval?
A biotechnológia napjaink és a közeljövő egyik leggyorsabban fejlődő tudományos és üzleti szegmense, a nemzeti és a nemzetközi szabályozás egyaránt erős lemaradással követi. Az ENSZ – amely október 24-én ünnepli világnapját – már 1993-tól foglalkozik a kérdéssel, azonban a UNESCO égisze alatt működő bioetikai szakértői testület munkájáról keveset tudni. Az első olyan átfogó emberi jogi nemzetközi megállapodás, amely a technológiát lehetőségként és egyúttal veszélyként is azonosította, a fogyatékossággal élő emberek jogaira vonatkozó ENSZ-egyezmény (CRPD), melyet 2006-ban fogadtak el.