Szlovákiától, illetve Romániától illene minimum egy bocsánatkérés, de inkább az, hogy talán emberszámba is vegyék a magyar kisebbséget.
Németország bocsánatot kért a lengyelektől a második világháború miatt. Vajon nekünk, magyaroknak kell-e hasonlóképp cselekednünk, avagy épp mi várhatunk el bocsánatkérést a történelmi események miatt? S egyáltalán, mennyire fontos még ez a téma a mai kor embere számára? Riportunkban budapestieket faggattunk.
A Barátság kőolajvezeték elleni támadások jól mutatják, Kijev milyen messzire hajlandó elmenni, hogy Magyarországot bevonja a konfliktusba. A hazai baloldal pedig Ukrajnát védi az incidens után.
Nem véletlenül esett rájuk a választás.
Nem foglalkoznak Brüsszelben a magyar kisebbséggel.
Szerinte Románia minden feltétellel rendelkezik ahhoz, hogy gazdaságát stabil növekedési pályára állítsa.
Matúš Šutaj Eštok belügyminiszter szerint Szlovákia nem engedheti meg, hogy „brüsszeli bürokraták” döntsenek a szlovák katonák Ukrajnába küldéséről.
A három tagból álló törzs sátrakban él, és azt állítja, a messiás ott fogja újraépíteni az elveszett királyságukat.
Az ukrán elnök szerint a tagság nemcsak politikai, hanem gazdasági és geopolitikai értelemben is erősítést adna Ukrajnának.
