Erre a kérdésre keresi a választ a Magda, a Szabó című színházi est, amelynek ősbemutatóját szombaton tartják a PIM-ben.
A 70 perces színházi est rendezője Mészáros Tibor, aki Krajcsi Nikolett-tel együtt lép színpadra a produkcióban – olvasható a Petőfi Irodalmi Múzeum MTI-hez eljuttatott közleményében, amely szerint a múzeumban tartott ősbemutatót követően az estet számos magyarországi nagyvárosban láthatja majd a közönség.
Mint írják, a darabban arra keresik a választ, hogy ki is volt Szabó Magda valójában. „Írónő, nő, feleség, szerelmes asszony. Aki rajongó boldogsággal élte életét férje, a szintén író Szobotka Tibor oldalán. Ki is volt ez a hányattatott sorsú férj, akihez annak halála után is leveleket, naplókat írt?” – teszik fel a kérdést.
„Kik voltak ők, az író házaspár, akiknek az írás volt az életük, de a hírnév csak egyiküket 'üldözte'? Ki volt e furcsa Rómeó és Júlia, akik feltételek nélküli szerelmük ellenére gyermektelenül élték le életüket?” – az alkotók olyan kérdésekre keresik a választ, amelyek mindenki életében előfordulnak, legyen szó párkapcsolatról, karrierről, gyermekvállalásról. És míg a válaszokat kutatják, addig feltárul két regényes életút, egy nagy találkozás.
A történet izgalmas nézőpontból ismerhető meg. Szabó Magda legendás állatszeretete kutyák és macskák életét aranyozta be, és két legkedvesebb cicusa, Évuka és Konstantin nevében leveleket is fogalmazott a szomszédaikhoz. Ezekben az üzenetekben az írónő szenvtelen őszinteséggel és szarkasztikus humorral átszőtt öniróniával vall saját magáról – az állatok nevében. Így derül fény a darab folyamán a házaspár mindennapjaira, magánélettől karrierig.
Az előadásban a két színész az állatok bőrébe bújik, érzékenyen billenve át olykor az író házaspár karaktereibe, „kiadva” akár féltett titkaikat is.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
A tavasz a megújulás, az új élmények időszaka. A színházba járó, kulturális programokat igénylő közönség is vágyja a friss, lendületes, pozitív ingereket nyújtó programokat. A Duna Művészegyüttes idén tavasszal pontosan ilyen élményt ígér.
A Nemzeti Színház színpadán Vidnyánszky Attila rendezésében megszülető Marxtőkéje nem magyaráz, nem ítélkezik és nem menteget. Tetemre hív. Két részben, valóságrajzként, amelyben nem minden az, aminek látszik.
A magyar kultúra napja azért fontos, hogy erre is ráirányítsa a figyelmet.
A Nemzeti Színház előadását Viktor Rizsakov rendezi, aki az olvasópróbán hangsúlyozta: az ember lelke nem öregszik, legfeljebb rétegződik. A darab humorral telített dialógusai mögött ott húzódik az élet tragikus tapasztalata – az elmúlás, a kimondatlan érzések és a késlekedő felismerések sora.
Az egyik Tisza Sziget volt kapcsolattartója úgy döntött, felvállalja az igazságot a fenyegetések ellenére. Molnár Zsolt hangfelvételeket is ígér.
A közösségi médiában hirdették a szolgáltatást.
Egy normális közösség kiveti magából az ilyen embert, ti meg tapsoltok neki?
