A Hableány-katasztrófa vizsgálata miatt kiderült, korábban is volt már séta- és szállodahajó közötti ütközés a Margit hídnál.
Mint az a csütörtöki cikkben a napilap írja, a május 29-i budapesti hajókatasztrófa nyomozása során meghallgatott magyar hajóstanúk közül többen is arról beszéltek, hogy a szállodahajók időnként fittyet hánynak a hajózási szabályzat (hsz) előírásainak vagy éppen az íratlan szabályoknak.
Például a nagy hajók rendre úgy kötnek el – indulnak útra – a kikötőpontonoktól, hogy semmiféle jelzést nem adnak, pedig a hajókürttel jelezniük kellene az indulást. Ez azonban nem is kötelező, egy kiskapu miatt: a szabályzat mellékletében található 7.12 cikkben ugyanis az olvasható a Magyar Nemzet szerint, hogy a 1652–1642 folyamkilométer közötti Duna-szakaszon elinduláskor csak szükséghelyzetben adható hangjelzés.
Azaz a Duna Aréna és a Déli vasúti összekötő híd közötti Duna-szakaszon alapból tilos induláskor kürtjelzést adni.
A hsz-ben azonban nem ez volt az egyetlen, a józan közlekedésbiztonságnak ellentmondó kitétel. Korábban ugyanezen a szakaszon a szállodahajók gond nélkül menetből keresztbe fordultak a Dunán, némelyikük ráadásul úgy, hogy hangjelzést sem adott, két éve azonban megtiltották ezt a rendkívül balesetveszélyes manővert a belső fővárosi szakaszon.
Más panasz is megfogalmazódik a katasztrófa jegyzőkönyveiben a szállodahajókra vonatkozóan. Az egyik vallomás szerint: „Ritkán (de) előfordul, hogy a nagyobb hajók nem adják meg a kisebbnek az elsőbbséget, legyen az akár híd előtt […] az ukrán/orosz/román hajóvezetők kevésbé körültekintően vezetnek, túl gyorsan mennek, rosszul választják meg a sebességüket […] tavaly az egyik hajónk – nyáron vagy ősszel – koccant egy nagyobb hajóval. Az is szállodahajó volt […] Nem történt nagyobb baleset, sérülés sem keletkezett…A nagy hajó neve […] Modigliani […] a mi hajónk volt a Prestige […] A baleset oka az volt, hogy (a Modigliani) rosszul fordított, és a farával nekiütközött a mi hajónknak.”
Egy másik tanú arról beszélt, hogy a Duna budapesti szakaszán jobbra tartási kötelezettség van érvényben, de szerinte igazából nincs szabályozva, hogy ki hol megy, hogyan közlekedik. „A kishajókon nagyon oda kell figyelni, hogy a szállodahajók ne vágjanak be elé, mert ilyen is gyakran előfordul” – állítja.
Mint a lapban megjegyzik, a „magyar hajós tanúk szerint egyenesen csoda, hogy eddig nem történt katasztrófa, a szállodahajók ugyanis időnként úgy közlekednek, mintha más nem is hajózna a Dunán”.
Ismeretes, a Viking ukrán kapitányát, Jurij Csaplinszkijt gondatlanságból elkövetett vízi közlekedés veszélyeztetése vétségének elkövetése miatt gyanúsították meg. Előtte még tanúként hallgatták ki és ügyvédje szerint tagadta, hogy bármilyen szabályt megszegett volna. Gyanúsítottként már nem tett vallomást.
A Magyar Hang már elnézést kért az orbitális fake news miatt, Magyar Péter továbbra is csak mosakszik, miközben az ügyben az Alkotmányvédelmi Hivatal nemzetbiztonsági vizsgálatot indított.
A Boszniai Szerb Köztársaság elnökét akut hasi fájdalom miatt vasárnap délután Belgrádban kórházba szállították, és műtét vár rá.
Jun Szogjul elfuserált puccskísérlete a politikai kategóriából immár a köztörvényes kategóriába került.
Dusán családja arra gyűjt, hogy biztosítani tudják kisfiuknak a kísérleti terápiához szükséges hátteret.
Egyébként is a Tiktok egy magánvállalkozás, azt csinál, amit akar.
Az ügyben vizsgálatot indított a BKV.
Minden nap délután kettőkor és ötkor nyitják meg a vásárlási lehetőséget.
Az EB Magyarországi Képviselete azt írta, az uniós bíróság ítéletének tartalmával a magyar sajtóban és közéletben számos félreértés és tévhit terjedt el.
