Megkapta csapatzászlaját a Honvéd Parancsnokság

A zászlók minden korban a hazafiasság, a bátorság, az áldozatkészség, a nemzethez, a csapathoz, az eskühöz való hűség jelképei voltak - mondta Korom Ferenc, a Magyar Honvédség parancsnoka, amikor Áder János köztársasági elnöktől megkapta csapatzászlóját a Magyar Honvédség idén megalakult Parancsnoksága kedden, a honvédelem napján, a budai Várban.

Az átadón felszólalt a köztársasági elnök, aki szerint a honvédelem napja annak a tiszta, egyszerű és világos akaratnak az ünnepe, hogy Magyarország legyen erős, független és szabad. Beszédében azt kérte a honvédektől, legyenek büszkék erre a zászlóra, mert az az összetartozásuk kifejezése mellett az 1848 májusában megszületett modern magyar hadsereg örökségét is megtestesíti.

Fotó: MTI/Illyés Tibor

Kiemelte, 1848-49 magyarjai Magyarország léte érdekében nyilvánították ki, hogy a magyar nemzet szabadságot, egyetértést és polgári jogegyenlőséget kíván. Ezért helyezték a haza ügyét minden elé, és tudták, hogy amikor a szabadság veszélybe kerül, csak közös akarattal lehet megvédeni – fejtette ki a köztársasági elnök, (...) ezért sikerült rövid idő alatt a semmiből önálló fegyveres erőt létrehozni. Az ország megszervezte saját védelmét, tízezrek álltak önkéntesen katonának – mondta az államfő, hozzátéve, fegyvert előtte sosem fogó honvédek lettek hősökké, lelkes önkéntesek váltak a csaták tüzében igazi katonává.

Emlékeztetett, a frissen szervezett magyar haderő 1849 tavaszán legyűrte Európa egyik legnagyobb és legerősebb hadseregét, és napra pontosan 170 évvel ezelőtt felszabadította a budai Várat. Buda ősi falainál 1541 óta először, és azóta is egyedül akkor, tisztán magyar sereg foglalta vissza az ország fővárosát - húzta alá. A harctéri logika nem a magyarok mellett szólt, de az „önvédelem kényszerű küzdelmét folytatók örök igazsága és egy ország közös akarata annál inkább” – fogalmazott Áder János.

Kitért arra is, „azokban az időkben már érezhetővé vált a reformkorból sarjadó, mélyreható átalakulás, amely minden korábbinál erősebb közérdekkel kötötte egymáshoz az ország polgárait, akik – amikor szükség volt rá – felszerelték, élelmezték, ruházták, elszállásolták, fegyverrel látták el katonáikat” Egy nemzeti alakulat, amely hadszínteret előtte sose látott császári katonákból, sebtében kiképzett önkéntesekből és hamarjában toborzott ifjoncokból állott, meghátrálásra, megadásra kényszerítette Európa egyik legjobban képzett hadseregét Hatvannál, Tápióbicskénél, Isaszegnél, Vácnál, Nagysallónál és Komáromnál – sorolta.

Áder János kijelentette, nem a magyar honvédeken múlt, hogy a sok győzelem is kevésnek bizonyult, hiszen 1849. május 21-én, Budavár visszavételének dicsőséges napján Ferenc József császár és I. Miklós cár Varsóban megállapodott az orosz beavatkozásról. A kétszázezer cári katona megjelenésével a szabadságharc végzetesen egyenlőtlenné vált – tette hozzá. A köztársasági elnök hangsúlyozta, a katonai túlerő leverte ugyan a szabadságharcot, a hősies helytállás mégsem veszett kárba, „megteremte a maga gyümölcsét” (...) „Viszonyítási pont lett: a hazafiság, a hűség mércéje” – fogalmazott.

Az államfő azt mondta, mindaz, ami 170 éve történt, a mai honvédek számára nem egy márványtalapzatú, bronzba öntött, távoli múlt. A fegyverek, az egyenruhák mások, de a zászló, az eskü, a becsület pontosan ugyanazt jelenti ma is – mondta.

Fontos a Honvédség megújulása Benkő szerint

Magyarországnak ma is szüksége van erős, modern, korszerű, ütőképes Magyar Honvédségre – jelentette ki a honvédelmi miniszter a budai Várban, a honvédelem napján tartott megemlékezésen.

Benkő Tibor emlékeztetett, 170 éve ezen a napon vívták a magyar hadtörténelem egyik legkiemelkedőbb csatáját, mely során visszafoglalták az ősi főváros, Buda várát. Ez egy olyan csata volt, melyre büszkék lehetünk – mondta a miniszter, kiemelve: legyünk büszkék elődeinkre, kövessük példájukat, ahogy az évszázadok során példát mutattak bátorságból, hősiességből, helytállásból.

A miniszter beszédében szólt arról is, hogy a honvédség megújul, s ebben a kormány és a társadalom támogatását is élvezi. Benkő Tibor azt mondta, rendkívül fontos, hogy a honvédség valóban megújuljon mind katonai képességeit, mind a katonák gondolkodását illetően, hogy „méltók legyünk hazánk, nemzetünk szolgálatára”.

Korom: Egy zászló, egy közösség

„Minden zászló annyit ér, mint a közösség, amely a magasba emeli” – jelentette ki a parancsnok. A zászló, a múlt a jelen és a jövő egységének szimbóluma. A szervezet minden katonáját kötelezi jövőbeli feladatainak lelkiismeretes teljesítésére – hangzott el. Korom Ferenc felidézte: 2019. január elsejével átalakult és újjászerveződött a honvédelmi vezetés rendszere, megalakult a Magyar Honvédség Parancsnoksága. Ez a képességbeli fejlődés teszi a honvédséget alkalmassá arra, hogy a kor biztonsági kihívásainak megfelelő modern haderővé váljon – tette hozzá.

A biztonság létezésünk elengedhetetlen feltétele, nélküle nem lehet nyugodt, kiszámítható jövőt építeni – emelte ki. Ahhoz, hogy ezt a biztonságot garantálni tudja a Magyar Honvédség, motivált személyi állományra és korszerű haditechnikára van szükség – tette hozzá.

Korom Ferenc azt mondta, hogy a megkezdett haderőfejlesztés az elmúlt majd fél évszázad legátfogóbb és legkomplexebb védelmi fejlesztése. Minden haderőnem olyan új eszközökkel gyarapodik, amelyekkel ütőképes lesz a hadsereg, amely a béke és biztonság zálogát jelenti – mondta.  A motivált személyi állomány és korszerű haditechnika mellett viszont fontos a támogató hátország is – jelentette ki a parancsnok.

Az ünnepségen ismertették Áder János adományozó okiratát is. Ebben a köztársasági elnök úgy fogalmazott: a csapatzászló a történelmi múlt emléke előtt tisztelegve kifejezi a közösség összetartozását, a katonai eskü és az alakulat iránti hűséget, a haza védelme iránti feltétlen elkötelezettséget.

Az átadást a Magyar Légierő két Gripenjének, valamint két Mi-24 magyar katonai helikopternek a Vár feletti áthúzása színesítette.

(MTI)