Fideszes papírforma, ellenzéki forradalom

Az adatok 98%-os feldolgozottságánál már biztosan ki lehet jelenteni, hogy a várható, bejósolható eredmények mellett az EP-választásnak fontos tanulságai vannak, érezhetően átformálódik a Fideszen túli belpolitikai erőtér. Mikre következtethetünk az eddig ismert adatokból?

A rekord magas részvétel nemcsak elsősorban a Fidesz, másodsorban a DK és a Momentum aktivizációs erejét jelzi, hanem azt is, hogy a választópolgárok tudatosabban, az uniós képviselet fontosságát az eddigieknél jobban megértve mozdultak meg. A kampányok is az európai politikai színtérről szóltak (Fidesz: keresztény Európa visszaállítása, DK: Európai Egyesült Államok) döntően.

tábora egységesen és fegyelmezetten voksol (a budapesti –nem színfideszes –kerületeket leszámítva). A migráció továbbra is meghatározó kampánytémaként működik, és a Fidesz a 13 fősrenövelt képviselőcsoporttal az Európai Néppárt fontos tényezője maradhat. (Ha maradni akar.) Személyek tekintetében érdemes kiemelni, hogy a kormánypárt EP-listája képviseli továbbra is egyedül a kisebbségeket: Járóka Lívia személyében a roma közösséget, Bocskor Andrea pedig a kárpátaljai magyarokat.

Az ellenzék szereplésének egyik nagy meglepetése a DK előretörése, a 16 százalék feletti, így valószínűsíthetően 4 mandátumot jelentő teljesítmény azt jelzi, hogy

sőt, Dobrev Klárával új DK-brandet is megjelenít. Szavazóik jó része a színtelen-szagtalanná váló MSZP-től pártolhatott át, ám a támogatók korosztálya, összetétele véges növekedési lehetőséget feltételez.

A Parlamenten kívüli pártként egyedül EP-mandátumot szerző Momentum messze felülmúlta az előrejelzéseket, amik egy mandátumot valószínűsítettek. Bár Donáth Anna (második helyen Brüsszelbe jutó alelnök) interjúnkban rendkívül optimistán nyilatkozott, az eredmények azonban így is meglepőek. Nagy kérdés, hogy azelsősorban fővárosi, illetve vidéki nagyvárosi támogatottság mennyire konvertálható az őszi önkormányzati választásokra. A Momentum az eredmények tükrében mindenesetre

Az MSZP-Párbeszéd által elért egyetlen képviselői hely bukásnak nevezhető, főleg abban a tekintetben, hogy mind Újhelyi István, mind a párbeszédes Jávor Benedek a kampány során végig előtérben volt, a szocialisták kommunikációja elsősorban rájuk épült. A szavazóvesztés hátterében a DK megerősödése is állhat, a felmérések szerint erős az átjárhatóság a két párt bázisa közt.

A Jobbik visszazuhanása várható volt, mértéke azonban így is meglepő. A karakteres és korábban népszerű arcokat (Vona Gábor, Novák Előd) nélkülöző, a néppártosodásnak ki tudja, hányadik fokán álló Jobbik a második legerősebb pártból egy jelentéktelen ellenzéki formáció eredményeit mutatja.A szavazóvesztés hátterében azonban nem csupán a kevéssé vonzóan megfogalmazott kampányüzenetek állnak, figyelembe kell venni a Mi Hazánk megjelenését és friss párthoz képest kimagasló eredményét (3 százalék felett) –ez pedig egy új radikális jobboldali erőtartós megjelenését feltételezi.

Szél Bernadett és Hadházi Ákos után a párt arcait jelentő Vágó Gábor és Demeter Márta a jelek szerint már nem tudnak annyi szavazót megszólítani, amennyi akár csak a bejutási küszöbhöz elegendő lenne. A fajsúlytalanná váló, karakterét vesztő LMP tulajdonképpen saját magát nullázta le, ahogy erre Ungár Péter is célzott lapunknak nyilatkozva.

Az LMP és a Jobbik kudarcos szereplése hatással lehet a nyárra tervezett ellenzéki előválasztásra, illetve távolabb tekintve Puzsér Róbert főpolgármesteri ambícióira is.

Összességében az EP-voksolás nagy nyertese a Fidesz, azonban a helyhatósági választások Budapesten izgalmas összecsapásokat tartogathatnak, amennyiben a mostani eredményekben kicsúcsosodó ellenzéki tendenciák folytatódnak.