„A magyar közélet egyik gyakran visszatérő toposza a parlamentben helyet foglaló nők alacsony lélekszáma. Ha közelebbről megvizsgáljuk, a statisztika azt mutatja, hogy hazánk e tekintetben ténylegesen a nemzetközi sorok végén kullog. De valóban probléma ez? Még inkább: valóban ez a probléma?
A női kvóta egy olyan politikai intézkedés, aminek célja a nők különböző hatalmi-döntéshozási mechanizmusokhoz való egyenlő hozzáférésének elősegítése. A gyakorlatban ez a női nemű állampolgárok létszámának tudatos növelését jelenti a társadalom intézményrendszereinek azon területein, ahol történeti okokból alulreprezentáltak (vagy meg sem jelennek), mégis kulcsfontossággal bírnak a közösségi lét szempontjából.
E cél megvalósítása érdekében a kvótát támogatók egy olyan rendszer bevezetését szorgalmazzák, amely lehetővé teszi, hogy a népesség felét kitevő nők bizonyos fokú – a kiválasztással kapcsolatos – előnyöket élvezzenek, a hozzáférésért folyó verseny során őket ért strukturális hátrányok (pl. a diszkrimináció) ellensúlyozása érdekében. A cél tehát az esélyegyenlőség megteremtése a két nem között, ami garantálná, hogy a nők is jelen lehessenek a fontos döntések meghozásánál.”