Vonzó munkafeltételeket kell teremteni a fiatal kutatóknak, állapította meg egy vizsgálat.
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) kutatóintézet-hálózatának teljesítménye kiváló és számos olyan alkotóműhellyel rendelkezik, amelyek a világ élvonalába tartoznak – derül ki abból a szakmai teljesítményértékelésből, amelyet az akadémia az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) kezdeményezésére végeztetett el. Az értékelés az MTA és az ITM által felkért hazai és külföldi szakértők bevonásával, nemzetközi standardok figyelembe vételével zajlott. A kutatóhálózat gyökeres átalakítására nincs szükség, de fejleszthető, például a fiatal kutatók intenzívebb bevonásával – sorolja a felmérés legfontosabb megállapításait az MTA közleménye.
A kutatóközponti és kutatóintézeti teljesítményértékelések a matematikai és természettudományi területeken többségében kiváló eredménnyel zárultak a vizsgált szempontok tekintetében. Az értékelések összefoglalója több esetben kitér arra, hogy a nemzetközi színtéren is jelentős szerepet játszó intézményekről van szó és van olyan kutatóhely is, amely hosszú távú nemzeti kutatási program konzorciumának élén áll. A dokumentum utal arra, hogy a kiszámítható működéshez elengedhetetlen az alaptámogatás biztosítása és fontos érték az intézményi önállóság. Ugyanakkor néhány kutatóhelyen a hatékonyabb működést szolgálhatja a vezetési struktúra belső átgondolása.
Az élettudományok területén működő kutatóközpontok, kutatóintézetek és kutatócsoportok értékelése általában kiváló vagy jó volt. A dokumentum több esetben kiemelte a sikeres részvételt a nemzetközi pályázatokon. A dokumentum készítői a nagyobb kutatóközpontokon belül az integráció fokozásában és az egyes központok, valamint intézetek kutatócsoportjainak gazdagabb együttműködésében jelölték meg a fejlődés legfontosabb irányait. Fontos szempont lehet még egyes kutatóhelyeken a fiatalabb kutatók bevonása, továbbá a kapcsolatok aktívabb keresése az ipari szereplőkkel.
A bölcsészet- és társadalomtudományok területén tevékenykedő kutatóközpontok és kutatóintézetek, továbbá kutatócsoportok értékelésének eredményét összegző anyag szerint a tudományterület akadémiai kutatóhelyei nagyban hozzájárulnak az egyetemes és nemzeti kulturális örökség feltárásához, közzétételéhez és a következő nemzedékekre hagyományozásához, egyúttal az európai összetartozás- és a nemzettudat fejlesztéséhez. Emellett fontos szerepük van a jelen és a jövő gazdasági, társadalmi problémáinak feltárásában és a megoldási lehetőségek felkutatásában. Az értékelők a tudományterület kutatóhelyeinek tudományos minősítését általában kiválónak, néhány esetben jónak tartják, csak kevés intézet kapott megfelelt minősítést egy-egy részszempontra.
Javaslatként ugyanakkor néhány esetben megfogalmazták, hogy az adott intézetben törekedni kell a több aktív korú akadémikus foglalkoztatására, valamint kiemelten fontosnak nevezték, hogy a munkafeltételek legyenek vonzóak a fiatalok számára, hiszen ők azok, akik közép- és hosszabb távon alkalmasak vezető kutatói szerepre, de éppen tehetségük és koruk miatt nagyon mozgékonyak és kedvezőtlen magyarországi viszonyok esetén könnyen találnak külföldön kutatási lehetőségeket. A részletes beszámoló az MTA honlapján olvasható.
(MTI)
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
A kritikákra az MTA agresszívan reagál, mellőzve a tudományos párbeszédet, és ultraliberális sajtóorgánumok szolgálatait igénybe véve lejárató kommunikációt folytat. Lentner Csaba írása.
A jogszociológia és jogfilozófia védelmében azért említeni kell, hogy éltek a mi országunkban régen igazi szakemberek is. Nizalowski Attila írása.
A közgazdász professzor szerint a magyar tudományos élet utánpótlása nem a teljesítmények alapján történik, így nem lehetnek akadémiai tagok a jobboldali értelmiségi kör tagjai.
A kulturális és innovációs miniszter szerint miközben Brüsszel az egyetemeinket azzal támadja, hogy nem elég autonómok, saját hatalmának kiterjesztésére törekszik. Interjúnk.
Le kellene végre állítani a Magyar Tudományos Akadémia elleni méltatlan támadásokat, mert a tudomány képviselőit pártszimpátiától függetlenül taszítják – mondja Freund Tamás, a köztestület elnöke. A nemzetközileg elismert agykutatóval az MTA körül kialakult feszült politikai légkör hátterét boncolgattuk.
De azért reménykedhetünk a változásban – Lentner Csaba és Schmidt Mária nagyon is komolyan gondolja vaskos kritikáit.
Hiába a jelentős vendégfölény, egyetlen találat döntött Miskolcon.
Donald Trump már augusztusban elismerte: jelenleg ő a legesélyesebb jelölt.
