Válság és átpolitizálódás – értékelték a Juncker-bizottság teljesítményét

Mérlegen a Juncker-bizottság címmel rendezett kerekasztal-beszélgetést a Közép-Európa Társaság, amelyen az Európai Bizottság (EB) előző ciklusban végzett tevékenységét értékelték uniós szakértőkkel. A Corvinus Egyetemen tartott beszélgetés résztvevői Dr. Koller Boglárka, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem dékánja, Prőhle Gergely volt uniós kapcsolatokért felelős államtitkár, Takács Szabolcs a Miniszterelnökség uniós politikáért felelős államtitkára, Dr. Balázs Péter volt regionális ügyekért- és Andor László foglalkoztatásért és szociális ügyekért felelős uniós biztosa voltak.

A részvevők egyetértettek abban, hogy az Európai Unió válságos időszakot élt át az előző ciklusban, és abban is, hogy a szakpolitikák mellett előtérbe került a politikai dimenzió, de az Európai Bizottság teljesítményét már eltérően ítélték meg.

A moderátor, Szöllősi Györgyi először arról kérdezte a résztvevőket, hogy merre indult és mit ért el az Európai Bizottság az elmúlt öt évben. Emlékeztetett, hogy a Jean-Claude Juncker vezette testület ciklusa kezdetén egy tíz pontos programot hirdetett meg.

Balázs Péter úgy vélte, az EB a nemzeti kormányokhoz hasonlóan tud manőverezni és bátor dolog volt részükről tízpontos programot készíteni, hiszen nem tudták, mi fog bekövetkezni a ciklusban. 2014-ben tudtak az orosz-ukrán konfliktusról, de nem tudták, hogy a következő években olyan válságokkal kell szembenézniük, mint a Brexit, a migrációs krízis és

Szerinte épp ezért az értékelésnél azt kell figyelembe venni, hogyan reagált az EB a problémákra. Úgy látta, az előző bizottság idején kialakult gazdasági válságból örökölt problémákat jól kezelték Junckerék, míg az ukrán válsággal nem tudtak mit kezdeni. A brexit szerinte váratlanul érte az EB-t. Felhívta azonban a figyelmet, hogy a bizottság hatáskörei igen korlátozottak, hiszen nehezen tud az Európai Tanácstól és az Európai Parlamenttől „külön mozogni”.

Koller Boglárka értékelési szempontjai közt is szerepelnek a problémákra adott válaszok, de szerinte ezeket csak nem Juncker személyiségén, hanem a többi biztos tevékenységén keresztül, a szakpolitikai területeken elért eredmények figyelembe vételével érdemes mérlegre tenni.

Takács Szabolcs kijelentette, az elmúlt öt év, az Európai Unió történetének egyik legnehezebb, bizonytalanságokkal és válságokkal terhelt időszaka volt.

ahelyett, hogy az unió alapszerződésének érvényesülését tartotta volna szem előtt.

Szerinte az EB szervezeti struktúrája is ezt bizonyítja: a többi uniós biztos az öt alelnök, mint kiemelt biztosok alárendeltjeiként működik. Az Eb sok szakpolitikai területen a tagállamok egy kis részének oldalára állt, ezzel csorbult a hitelessége és a semlegessége, a kormány ezért negatívan ítéli meg az EB és Juncker elnök szerepét is – tette hozzá.

Andor László szerint a 2014-es választás megmutatta, hogy egyre erősebb lett az euroszkepticizmus az unióban, amit az EB is „integrált” saját szerkezetébe. Azzal, hogy alelnökök alá rendelték a biztosokat, lefojtották az egyes portfóliók működését és csökkentették a munkaprogramot is. Ebben tükröződött az, hogy részletkérdésekben igaza lehet az euroszkeptikusoknak.

A volt unió biztos szerint ez az érzés a Brexit-népszavazás után felerősödött, amikor az EB eddig példátlan módon egy olyan dokumentumot készítettet (ez volt az ún. Fehér könyv) amely öt lehetséges forgatókönyvet vázolt és ebből három valamilyen formában az európai integráció visszabontásáról szólt.

Emellett a kialakult hierarchikus rendszer akadálya lehet a gyors döntéshozatalnak, és a Berxittel kapcsolatos teendők éppen a bizottság második-harmadik évében, az általában legtermékenyebb időszakban késleltettek sok fontos döntést, például az új költségvetés elfogadását, amelyre már nem került sor.

Prőhle Gergely közölte, a Juncker-bizottság létrejötte a Spitzenkandidat-rendszer bevezetésével egy demokratikus folyamat érzetét keltette, de minthogy az EB nem demokratikusan választott kormány, a 10 pontos program eleve illuzórikus volt. Szerinte

amelyek az európai identitás kérdését is befolyásolják.

Koller Boglárka szerint az uniós rendszer átpolitizálódása a Maastrichti szerződés elfogadásával kezdődött, nem Junckerékkel. Egyetértett abban, hogy ez volt az első politizáló bizottság, de szerinte ez részben kényszer is volt, hiszen a szakpolitikai területeken is egyre inkább politikai törésvonalak jelentek meg.

Mennyire befolyásolta az EB működését Juncker személyisége? – tette fel a kérdést a moderátor.

Takács Szabolcs úgy vélte mindenképp számít Juncker személyisége, de már megválasztásának körülményei is zavarosak voltak. Későbbi problémák gyökere, hogy egy olyan mechanizmussal választották meg, amely kizárt tagállamokat abból, hogy magukénak érezzék az integrációt – közölte.

Az elmúlt ciklus egyik legnagyobb kudarca, a Brexit volt. A világ ötödik gazdasága, az ENSZ biztonsági tanácsának tagja, nukleáris hatalom,

– hangsúlyozta az államtitkár.

Szerinte ez nem csak a britek elhibázott politikájának következménye, a Spitzenkandidat-rendszer kizárta a briteket abból, hogy az általuk támogatott személy kerülhessen a bizottság élére. Két miniszterelnök nem támogatta a Spitzenkandidat rendszerét, David Cameron és Orbán Viktor – emlékeztetett.

Ez az öncélú, l’art pour l’art módon működő föderalista bizottság mindenkit, aki nem ért egyet velük, populistának és antidemokratikusnak bélyegez – jegyezte meg. Brüsszelben még senki nem vállalt felelősséget a Brexitért – közölte. Szerinte az EB és a tagállamok közt folyamatos politikai vita van és egy nagyon megosztó öt éves ciklus áll mögötte, ami semennyire nem vitte előre az EU-t.

Andor László szerint az elnök személyisége olyan szempontból határozza mag a bizottság működését, hogy milyen irányt szab, és mennyi munkát tud beletenni. Az alelnökök azért kaptak ilyen nagy hatáskört, hogy kompenzálják, hogy Juncker nem tud elég munkaórát beletenni az EB működésébe. Ez komoly belső konfliktusokat eredményezett, például a költségvetési biztos lemondását, ami szerinte kudarc.

A Brexitért ugyanakkor nem hibáztatja Junckert, ugyanis az EB nem csak, hogy kimaradt a brit népszavazási kampányból, hanem a briteknek tetsző intézkedéseket sorolt előre (például a transzatlanti megállapodást, vagy a tőkepiaci uniót).

Minden korábbi bizottsági elnökről az Európai Tanácsban egyeztek meg, kevesebbet lehetett róla tudni, mint a pápaválasztásról – jegyezte meg Balázs Péter. Szerinte az EB ezt a jogot öt éve elragadta. Az alapszerződés szerint az elnököt az ET választja ki „figyelembe véve az EP-választás eredményét”, ennek alapján találták ki a Spitzenkandidat-rendszert – közölte. Úgy fogalmazott,

Sőt, szerinte az EB mindent megtett, hogy az unióban maradjanak, David Cameron pedig felelőtlen és spekulatív játszmát folytatott, hogy egy „könnyített EU-tagságot” alkudjon ki.

Kimondható-e, az, amit a magyar külügyminiszter mondott, hogy Jean-Claude Juncker megbukott mint politikus és mint európai vezető? – kérdezte Szöllősi Györgyi.

„Én csak megerősíteni tudom azt, amit a külügyminiszter mondott” – mondta Takács Szabolcs némi derültséget okozva. Balázs Péter szerint Juncker nem bukott meg.

Koller Boglárka nem adna summa cum laude minősítést Junckernek, mert sok szempontból kudarcot vallott, de a bizottságban lévő többi biztos miatt több területen elértek eredményeket, így közepesre értékelné teljesítményét.

Prőhle Gergely számára már a jelölés óta – nem pusztán morális – kérdés, hogy Juncker azok után, hogy luxemburgi miniszterelnökként és pénzügyminiszterként végzett tevékenységével adófizetők sokaságát „verte pofán” évtizedekig, hogy futhatott be ilyen karriert.

– zárta le a témát a volt államtitkár.

A következő kérdés a Lengyelországgal és hazánkkal szemben indult úgynevezett „hetes cikkely szerinti eljárásra” vonatkozott.

Koller Boglárka felidézte, hogy az eljárás először a Jörg Haider vezette Ausztriával szemben vetődött fel. Ha egy ország szeretne az EU tagállama lenni, politikai, gazdasági, jogi kondícióknak kell megfelelnie, de kérdés, hogyan lehet ezeket a belépési feltételeket egy olyan országnál érvényesíteni, amely már az unió tagországa – jegyezte meg.

Amikor az európai intézmények úgy látják, hogy egy tagállam nem felel meg ezeknek a jogállami, demokratikus követelményeknek, több eszköze van ezek érvényesítésére, ezek közül a hetes cikkely szerinti az eljárás a legerősebb, egy jelzés a tagállamok számára, amit komolyan kell venni – tette hozzá. Jelenleg vita zajlik arról, hogy ehelyett lehet, hogy

megfelelnek-e ezeknek a követelményeknek.

Prőhle Gergely elmondta, hogy őriz egy szalvétát berlini nagykövetsége idejéből, amelyre egy hosszúra nyúlt vacsorán Martonyi János és Joschka Fischer volt magyar és német külügyminiszterek egy ábrát rajzoltak, amelyen megpróbálták az európai uniós értékrend érvényesülését összefésülni a demokratikus legitimációval.

Itt van valahol a kutya elásva! – mondta. Kik és miért, és milyen legitimációval vizsgálnák a tagállamokat, mikor a nemzeti kormányokat nagy többséggel választották meg? – kérdezte. Ha európai értékekről és szabályokról van szó, azt demokratikusan megválasztott kormányokkal szemben csak demokratikus módon lehetne érvényesíteni – emelte ki.

Balázs Péter szerint egy választott kormány a saját országában kap felhatalmazást, az unió viszont egy közös vállalkozás, amihez önkéntes alapon és bizonyos feltételek elfogadásával csatlakoztak az országok.

– fogalmazott. Nincs megfelelő eszköz a feltételeket megszegő tagállamokkal szemben – vélte.

Meglepő módon csak a beszélgetés végén került elő a migráció témája, amiről Takács Szabolcs azt mondta, ez az a törésvonal, ami az utóbbi években teljesen megosztja az Európai Uniót. Az EB szerinte annak ellenére vett fel egyértelmű pozíciót a kérdésben, hogy tudnia kellett, hogy mennyire különbözőek a tagok álláspontjai.

A jövőben nőni fog az Európát érintő potenciális bevándorlás, ez a bizottság és a jelenlegi kormányok már rég történelem lesznek, amikor Európának még mindig ezzel a kérdéssel kell majd foglalkoznia – mondta. Szerinte a hetes cikkely szerinti eljárás egy politikai eszköz a bizottság kezében és azért alkalmazzák Magyarország és Lengyelország ellen, mert ellenzik a bevándorlást és nem a multikulturális Nyugat-Európai társadalmat támogatják.

– reagált Balázs Péter érveire. Szerinte „nagyon sötét történelmi időkre emlékeztet minket, magyarokat és közép-európaiakat”, hogy hiába válaszolt a kormány részletesen és kimerítően a vádiratként megfogalmazott Sargentini-jelentésre, úgy tesznek, mintha már a verdikt is meglenne.

Nincs kettős mérce alkalmazását kizáró mechanizmus, de az a Koller Boglárka által is említett elképzelés, hogy egy egységes szempontrendszer és módszer szerint rendszeres időközönként vizsgálnák egymást a tagállamok, segíthetne ezen – mondta. De ebből minden tagállam kizárná a bizottságot, mert nem látják a semlegességet. Példaként említette, hogy több európai országban működnek közigazgatási bíróságok, de csak Magyarországot támadják ezért.

Andor László szerint fontos tisztázni, hogy Magyarországgal kapcsolatban nem a bizottság, hanem az Európai Parlament indított vizsgálatot, és már a migrációs válság előtt is született egy jogállamisági problémákról szóló jelentés hazánkról. Lengyelországot pedig egyértelműen a bírósági rendszer miatt vizsgálják, ennek semmi köze a migrációhoz – közölte.

az utóbbi időben – mondta.

Balázs Péter szerint veszélyben van a schengeni övezet és nem a mai kihívásokra felel a dublini menekültügyi rendszer, de nem lehet előre lépni a migráció kérdésében, mert ahhoz a tagállamok összhangja lenne szükséges. Szerinte nem igaz, hogy csak két, bevándorláspárti és bevándorlásellenes tagállamok léteznek, vannak belépési országok, tranzitországok, egy-két célország, és olyanok, akiket nem érint a migráció. A probléma az, hogy ezt a sok különböző érdeket közös nevezőre kéne hozni – hangsúlyozta.

Sem az Európai Unió, sem Magyarország nincs felkészülve egy következő bevándorlási hullámra, nálunk a drótkerítésnél megállt a technikai fejlődés – mondta.

Koller Boglárka szerint a migráció egy szakpolitikai kérdés, és megosztott hatáskörről van szó, tehát az európai intézmények a tagállamok nélkül nem tudják menedzselni, ezért nem lehet, hibáztatni a bizottságot, annak ellenére, hogy rosszul kezelte a kérdést.

Ráadásul a migráció, mint az emberek identitását érintő kérdés – ki vagyok én, ki nem olyan, mint én, ki európai? – ezért könnyen lefordítható politikai üzenetekre, amelyekből politikai tőkét lehet kovácsolni, de ezt a szakpolitikai munkával együtt kell kezelni – tette hozzá.

Prőhle Gergely emlékeztetett rá, hogy 2015-ben a migrációs válság kicsúcsosodásakor

Két évvel később uniós jogszabályok és hivatalos dokumentumok vették át szó szerint azokat az elképzeléseket a külső határok védelmében, amiket a magyar miniszterelnök az ENSZ közgyűlése előtt is elmondott – mutatott rá.

Prőhle szerint a következő Európai Bizottság felé a legnagyobb kérdés, hogy hogyan lehet minél inkább a szubszidiaritás elvét előtérbe helyezve a közös európai érdekvédelemért cselekedni. Kiemelte, hogy a közös határvédelem, a közös digitális piac, a közös klímavédelem definíciója nagyon fontos kérdések.

A migrációtól elvonatkoztatva a bizottságnak a szubszidiaritás elve alapján ezeket a közös érdekeket kell képviselnie és ebből a szempontból ez a bizottság valóban alulteljesített – jelentette ki.

Takács Szabolcs azt tanácsolta a következő Európai Bizottságnak, hogy a migráció tekintetében próbáljon azokra a dolgokra koncentrálni, ahol a megvan a konszenzus a tagállamok között, mert ez lesz az előttünk álló időszak legfontosabb kérdése.