Mindig van lejjebb

„Az Európai Néppárt csúcsjelöltjét Manfred Webernek hívják. Bajor keresztényszociális politikus. Jelenleg az Európai Unió néppárti frakciójának vezetője. Egészen a legutóbbi időkig egyike volt azoknak a mély fedésben lévő német politikusoknak, akik minden idegszálukkal arra összpontosítanak, hogy ne vegyék rajtuk észre, hogy németek és keresztények. Neki még azt is feledtetnie kellett, hogy Bajorországból jön, az egykori Franz Josef Strauss pártjából. El tudom képzelni, milyen jelentős hendikep ez abban az Unióban, ami a keresztény pártok tömörüléséből mára a legjelentéktelenebb, a legkevesebb feltűnést keltő tömböt csinálta. Időközben ugyanis ez a néppárt a népet az elitre, a kereszténységet az ateizmusra, régi értékeit pedig liberálisakra cserélte le, hogy ezzel nagykoalíció-kompatibilissé tegye magát. Pont úgy, ahogy német anyapártjai tették. A CDU és a CSU, valamint állandó szövetségese az SPD, már csak az elitek egyre szélesebb körű összefogásától remélhetik hatalmuk megőrzését. A hagyományos nagypártoktól egyre jelentősebb szavazói csoportok fordulnak el ott is, ami őket nem politikájuk felülvizsgálatára ösztönzi, hanem arra, hogy még szélesebb felületen nyissanak a zöldek, a liberálisok és a szélsőbal felé. Ez persze nem igazán esik nehezükre, hiszen rég feladtak már mindent, amitől egykor azok voltak, amik. Keresztények, konzervatívok, szociálisan érzékenyek. Mára a szélsőségesen liberális elvek mindegyikét magukévá tették, úgy a gazdaságpolitikában, mint a társadalomszervezésben. Ebben Angela Merkel járt az élen, akinek elvtelensége minden határon túlment. Migránssimogatóbbá vált, mint a migránsok betelepítésére szakosodott civilek, radikálisabban és gyorsabban vezetett be atomstopot, mint azt bármelyik zöldpolitikus tette volna, és frakciójával nemcsak megszavaztatta, de egyenesen kezdeményezte is a homoszexuálisok házasságának engedélyezését, ami lássuk be, egy állítólagosan keresztény párt esetében elég unikálisnak tűnik.”