Anyagi megbecsülés: jelentős lépések jönnek az egészségügyben

Az egészségügyben dolgozók anyagi megbecsüléséért jelentős lépések történtek, és még fognak is történni – hangsúlyozta az emberi erőforrások minisztere az Origo-nak adott, hétfőn megjelent interjúban. Kásler Miklós a portálnak azt mondta, nyolc éve folyamatosan csökken az elvándorló orvosok száma, 2010 óta 60 százalékkal mérséklődött a külföldi munkavállalásra jelentkező orvosoké. Ez idő alatt az orvosok fizetése 2,5-szeresére emelkedett.

Az ápolónők esetében is jelentős emelések voltak és lesznek. A miniszter emlékeztetett arra, hogy bejelentették: a következő időszakban, négy év alatt további 72 százalék lesz a béremelés mértéke, de ez vonatkozik a védőnőkre is, vonatkozik a felsőfokú végzettségű, egészségügyben dolgozó emberekre. 2017 és 2022 között az egészségügyi szakdolgozók, ápolók bére is 2,5-szeresére emelkedik – közölte Kásler Miklós. Napirenden van a kórházi ellátás finanszírozási rendszerének átalakítása, amelyet úgy kell megvalósítani, hogy az intézmények közben el tudják látni alapvető feladataikat a betegellátás színvonalának emelésével – mondta a tárcavezető.

Kásler Miklós közölte, sokféle irányból kell közelíteni ehhez a problémához, az átalakítás nem történhet meg egyetlen lépésben. Megjegyezte, hogy a teljesítményarányú finanszírozás az 1990-es évek első felében indult el Magyarországon, azóta folyamatosak voltak a korrekciók, de olyan mértékben és olyan tempóban változott az orvostudomány – új technológiák, új gyógyszerek, új eszközök kerültek a rendszerbe, sőt maga az orvosi tevékenység is alapvetően módosult –, hogy ezt nem követte a finanszírozás.

„Ezért most nem korrekcióról beszélünk, hanem átalakításról, ami nem történhet egyetlen lépésben, mert ahogy átszervezzük az egészségügyi ellátórendszert, abban a tempóban kell bevezetni a finanszírozás új módszertanát is” – mondta a miniszter. Arra a kérdésre, hogy az átalakítás mikorra történne meg, a miniszter azt válaszolta, hogy a finanszírozás átalakítása nagyon körültekintő munkát igényel. Az egészségügyi ellátórendszer alapjaiban fog átalakulni, és ennek keretei már megjelentek: az alapellátás és a sürgősségi ellátás szervezésének átalakítása, az öt nemzeti egészségügyi program. A pozitív változásokat az orvostársadalom már látja – jelentette ki.

Hangulaltkeltés érdeksérelemből

Úgy vélekedett, hogy mindez rendkívül komoly érdeksérelmekkel is jár, ami miatt az ellenzék egyes lobbikörök és saját politikai céljai érdekében folyamatosan megpróbál hangulatot kelteni, igyekszik tudatosan félrevezetni az embereket. A másik oldalon azonban ott vannak a betegek, akiktől nagyon sok visszajelzést kap a minisztérium, és akik már érzékelik az átalakulás pozitív eredményeit – tette hozzá. Kásler Miklós véleménye szerint az ellenzék politikai támadásokra használja az egészségügyet, de amikor ők voltak kormányon – ezt tapasztalatból tudja –, akkor az egészségügytől csak elvették a pénzt, és nagyon nehéz helyzetbe hozták a kórházakat, nem becsülték a dolgozókat sem. Azt mondta, alapelve, hogy bármilyen átszervezés, átalakítás történik az egészségügyben, a betegellátásnak zavartalannak kell lennie.

Hozzáfűzte: évtizedekig küzdött az egészségügy koncentrációjáért, és ez most kimondottan célja a jelenlegi egészségügyi kormányzásnak. Ezt szolgálja az országos intézetek megerősítése, a nagy centrumkórházak fejlesztése, általában mindenhol, ahol ez szükséges, ebbe az irányba haladnak, az alapellátásban is ez az elv jelenik meg a csoportpraxisokban. A budapesti centrumkórházak fejlesztésével kapcsolatban a miniszter azt mondta, átdolgozták az Egészséges Budapest Programot, a korábbi három centrumkórház kibővült a Szent János Kórházzal. A program részei az országos intézetek, amelyek a népegészségügyi program, illetve az öt nemzeti egészségügyi program, tehát a legsúlyosabb betegségek csúcsintézményei.

26 év lehetőségét szalasztotta el a baloldal

Megjegyezte, hogy az ellenzék az előrelépést és annak szervezettségét is bírálja. Azt mondta, hogy természetesen mindent lehet kritizálni, ugyanakkor rendkívül furcsa, hogy amikor már az emberek is érzik a fejlesztések kedvező hatásait, megjelennek néhányan, úgynevezett „szakértők”, akik annak idején abban a pozícióban voltak, hogy ugyanezt megtehették volna. Azonban nemcsak elmulasztották ezt, hanem az ő lehetőségeik időszakában a magyar egészségügy minden paraméterében rohamosan romlott – jelentette ki Kásler Miklós.

A vastagbélrákszűrési programmal kapcsolatban azt mondta, 1993-ban dolgozták ki az Országos Onkológiai Intézetben a vastagbél- és végbélrákszűrés programját, azóta minden egyes egészségügyi miniszternek, államtitkárnak átadták az akciótervet, a bevezetéséhez szükséges lépéseket, de nem történt semmi. „Tehát azok a szakemberek, volt baloldali állami vezetők, akik e témában is sürgetően nyilatkozgattak és most kritikákat fogalmaznak meg, pontosan tudják, hogy a kezükben volt a lehetőség, de nem éltek vele” – közölte. Kiemelte, a minisztériumi cselekvési terv mellett a háziorvosi és más orvosszakmai tájékoztatáson túl a média szerepe kiemelt abban, hogy minél többen menjenek el a szűrésekre.

Azt mondta, a cél közös, hiszen a korai felismerés életet menthet. Ezért a kormány mindent megtett annak érdekében, hogy a lakosság érintett része részt vegyen a szűréseken, de maguknak az embereknek is fel kell ismerniük, milyen fontos, hogy elmenjenek a szűrésekre. Azzal kapcsolatban, hogy a jegybank megfontolásra javasolja az egészségügyi szektorban a piaci alapú bérezési rendszer kialakítását, Kásler Miklós azt mondta, egyetért a Magyar Nemzeti Bank által leírtakkal, és megjegyezte, a versenyképességi jelentésben azt fogalmazták meg, amit a humán tárca már elindított.

(MTI)