Az AB megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezéséről szóló kormányrendeletnek azt a részét, amely egyes esetekben lehetővé tette, hogy a hatóság döntésében teljes egészében mellőzze az indokolást.
A hatósági döntések indokolása alkotmányos kötelezettség – mondta ki egy kormányrendelet kapcsán az Alkotmánybíróság (AB) csütörtökön közzétett határozatában.
Az AB megsemmisítette a haditechnikai tevékenység engedélyezéséről szóló kormányrendeletnek azt a részét, amely egyes esetekben lehetővé tette, hogy a hatóság döntésében teljes egészében mellőzze az indokolást. A megsemmisített rendelkezés már a folyamatban lévő ügyekben sem alkalmazható.
Az indítvány alapjául szolgáló ügy felperese vadászati célú nagykereskedelmi tevékenység engedélyezését kérelmezte a hatóságnál. A hatóság a kérelmet az egyik nemzetbiztonsági szolgálat véleménye alapján a támadott kormányrendeletre hivatkozással elutasította. A felperes emiatt indított rendes bíróság előtt pert, melynek bírája az AB-hez fordult, és kérte a rendelkezés alaptörvény-ellenességének megállapítását. Érvelése szerint amennyiben az érintett fél nem ismeri a döntéshez vezető érveket, akkor nem tudja megjelölni, hogy mi az a jogsértő tevékenység a döntéshozatalban, amely miatt bírósághoz fordulhatna, illetve a bíróság sem képes hatékony jogvédelmet biztosítani, ha vizsgálata – az indokolás hiánya miatt – csupán formális.
Az AB megalapozottnak találta a bírói kezdeményezést és megsemmisítette a támadott rendelkezést.
Az AB indoklásában rámutatott arra, hogy az alaptörvény alkotmányos kötelezettségként fogalmazza meg a döntések indokolással való ellátását, az indokolás pontos tartalmának meghatározását törvényi szintre utalja, a kormányrendelet indokolás mellőzését lehetővé tevő része pedig törvénybe ütközik. Ebben az esetben sérül az alaptörvény azon rendelkezése is, amely a hatóságok indokolási kötelezettségét törvényben meghatározottak szerint biztosítja.
Az AB határozatában ugyanakkor kitért arra is, hogy önmagában a jogforrási hierarchiába ütközés miatti megsemmisítés nem jelenti azt, hogy megismerhetővé kell tenni a döntés alapjául szolgáló minősített adatokat. Ez nem következik az indokolási kötelezettségből, illetve a minősített adatok védelméről szóló törvény kifejezetten ki is zárja az arra nem jogosultak számára ezen adatok megismerését. A kormányrendelet ugyanakkor megjelöli az elutasítás indokaként a nemzetbiztonsági szolgálat véleményét, így egyrészt az ügyfél számára kikövetkeztethető az elutasítás oka, másrészt az ügyben eljáró bíró a minősítés sérelme nélkül megismerheti az elutasítás indokait, ezáltal pedig gyakorolni tudja felülvizsgálati jogkörét.
(MTI)
A 11 éves Dominikkal Magyar Péter és a Tisza parlamenti képviselőjévé választott Bódis Kriszta készített interjút tavaly decemberben. A fiú gyámja tett feljelentést.
A választás estéjén Magyar Péter elszabadult: több állami intézmény vezetőjének lemondását követelte. Itt vannak a reakcióik!
Megszavazta szerdán az Országgyűlés azt a törvénymódosítást, amelyet az elmúlt napokban folyamatosan támadtak baloldalról, közben szakértők szerint is csak egy joghézagot iktatott ki.
A Tusk-kormány a „másodosztályú bírák” rendszerével igázta volna le az igazságszolgáltatást.
A Fidesz képviselői leszavazták az erről szóló javaslatot az Igazságügyi Bizottságban.
Ezúttal az Economx és az Index veszített az Alkotmánybíróság előtt.
A folyamatot még az áprilisban hivatalban lévő Andrzej Duda korábbi elnök indította el.
Az igazság, a tények itt már fabatkát sem érnek. Bilincses vágóképek kellenek Magyar Péternek – a neoávéhá meg intézkedik.
A kórházak tele vannak sérültekkel.
