Szuverenitás, identitás és a jogállamiság meghamisítása
Nyilvánvaló, hogy a nemzetállamot nem lehetett rendelettel egycsapásra eltörölni. Mathieu Bock-Coté írása.
Hazai és külföldi programokat is terveznek a márciusban kezdődő II. Rákóczi Ferenc emlékévben.
Hazai és külföldi programokat is terveznek a márciusban kezdődő II. Rákóczi Ferenc emlékévben – mondta a Rákóczi Emlékév Testület elnöke az M1 aktuális csatorna és a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című közös műsorblokkjában pénteken.
Gaal Gergely kiemelte: a Trianon előtti Magyarország minden táján ismerik és tisztelik II. Rákóczi Ferencet, éppen ezért a szervezők számos határon túli rendezvénnyel is készülnek.
Közölte: az emlékévben külön hangsúlyt kap majd Kárpátalja, hiszen ott voltak a Rákóczi-birtokok, illetve a szabadságharc is abból a régióból indult; számos esemény lesz Erdélyben, ahol 315 éve választották fejedelemmé Rákóczit. Az emlékév nyitó rendezvénye II. Rákóczi Ferenc születésnapján, március 27-én lesz, a fejedelem szobránál, a budapesti Hősök terén, ahol Németh Szilárd, a Honvédelmi Minisztérium parlamenti államtitkára mond beszédet a Kárpát-medence különböző részeiről érkező fiataloknak – tudatta.
II. Rákóczi Ferenc jelentőségét taglalva elmondta, bár a szabadságharc elbukott, mégis óriási nemzeti összefogást teremtett a fejedelem. A szabadságért folytatott magyar küzdelmek leghosszabbika volt a Rákóczi-szabadságharc (1703-1711). Rákóczi képes volt összefogni a magyarságot, a legkülönbözőbb társadalmi rétegeket Magyarország függetlensége érdekében, és ez óriási teljesítmény – fogalmazott Gaal Gergely.
Az emlékévről az Országgyűlés 2018. november 27-én egyhangúlag fogadta el azt a határozatot, amely 2019-et II. Rákóczi Ferenc-emlékévnek nyilvánította. A határozat az emlékévvel összefüggő programok kialakítását a kormányzat hatáskörébe utalta.
(MTI)