A gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, amelyet magánéleti jellege ellenére is lehet kormányzati eszközökkel ösztönözni, de akadályozni is. Az úgynevezett Bokros-csomag vagy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány egyértelmű családellenes megszorításai visszatükröződtek a gyermekvállalási kedv alakulásában, a Bokros csomag után másfél év alatt 12 százalékkal csökkent a termékenységi arányszám (1,57-ről 1,38-ra); a Bajnai-kormányzás alatt egy év elteltével hatezerrel kevesebb gyermek született. Ehhez képest 2010 óta 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv (1,25-ről 1,49-re) és a születések száma is annak ellenére nőtt pár százalékkal, hogy közben a szülőképes női korosztály létszáma jelentősen, 124 ezerrel csökkent.
Mit gondolnak az ilyen intézkedések kritikáiról?
Az intézkedéseknek éppen az a célja, hogy minél több választási lehetőséget biztosítson a nők, a családok számára. Ha a kormány kizárólag csak a gyermekek világrahozatalát ösztönözné, a gyermekneveléshez és családfenntartáshoz szükséges munkavállalást nem, akkor érthetőek lennének a kifogások, de mivel mind a hét intézkedés feltételezi a munkajövedelem meglétét, ezért kijelenthető, hogy a gyermekvállalás és a munkavállalás egyensúlyát támogatja a hét pont.
A bejelentett intézkedések pozitívan érintik az egyszülős családokat is.
Mind a bölcsődei férőhelyek számának növelése vagy a nagyszülői GYED bevezetése náluk még több mindennapi segítséget jelenthet, hiszen ahol egy szülő vállát nyomja az összes szülői feladat és a család eltartása, ott még inkább felértékelődik a külső segítség. Emellett az otthonteremtési lehetőségek bővülése egyértelműen nyitva áll az egyszülősök számára is. Jelenleg is a CSOK-ot 12 százalékban egyszülős családok veszik igénybe, a kétgyermekesek számára kibővített tízmillió Ft kamattámogatott kölcsönnel az arányuk tovább nőhet. Minden egyes vágyott gyermek megszületése kincs, a kormány hétpontos családvédelmi akcióterve pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy több gyermekkel gazdagodjon Magyarország.