Kopp Mária Intézet: Minden vágyott gyermek megszületése kincs

Július elsejétől indul a kormány családpolitikai akcióterve Orbán Viktor miniszterelnök és Novák Katalin családügyi államtitkár vasárnapi és hétfői bejelentései szerint. A Mandiner nagycsaládos nőket, családszervezeteket, szakembereket keres meg, hogy megkérdezze őket, mit gondolnak az intézkedéscsomagról.

 

Ezúttal Fűrész Tünde, a magyar kormányzat háttérintézményeként működő Kopp Mária Intézet a Népesedésért és a Családokért, azaz a KINCS elnöke válaszol. 

 

a Nagycsaládosok Országos Egyesülete,
a Fiatal Családosok Klubja,
Kóczián Mária, a Talita női portál alapító-szerkesztője, mentálhigiénés szakember
és a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom.

 

 

Ez egy komplex intézkedéscsomag, több élethelyzetet is támogat: a házasulandóktól kezdve, az egygyermekeseket, a kétgyermekeseket, a nagycsaládosokat és az ilyen családra vágyókat is, sőt még a nagyszülőket is. Emellett vannak olyan elemei, amelyek elismerik a gyermekneveléssel járó láthatatlan munkát, azaz a háztartási, családi teendőket, de emellett a bölcsődefejlesztések és a nagyszülői GYED kapcsán azoknak is segítséget nyújt, akik félnek attól, hogy a gyermekvállalás miatt elveszíthetik a munkájukat.

 

 

miközben kiáll a munkavállalás mellett is, hiszen az intézkedések alapvetően feltételezik a munkajövedelmet, ami egy család megélhetésének a legbiztosabb alapját jelentheti. 

 

 

Egyértelműen pozitív intézkedésekről beszélhetünk, amelyek lebonthatják azokat az akadályokat, amelyek hátráltatják a kívánt és tervezett gyermekek megszületését. Előidézheti a házasulási kedv további növekedését, támogatja a családalapítást, a testvér, a testvérek megszületését. Szól a már nagycsaládosoknak, valamint a nagyobb családot tervezőknek. Elismeri a nagyszülők szerepvállalását a családokban, az unokák ellátásában, nevelésében. A munka világába visszatérő anyák számára nagyobb biztonságot jelent, hogy a jelenlegi mintegy 50 ezer bölcsődei férőhelyek száma 2022-re 70 ezerre bővül. És az új családtámogatási lehetőségek arra ösztönözhetik a külföldön élő magyar fiatalokat is, hogy inkább itthon alapítsanak családot.

 

A családtámogatási rendszer újabb hét ponttal bővül:
1. Bevezetik a fiatal házasok gyermekvállalási támogatását. Minden negyven alatti nő, aki első házasságában szül gyereket, tízmillió forintos kedvezményes hitelben részesülhet.
2. A két-és többgyermekes családok a CSOK-ot ezentúl használt lakásokra is felhasználhatják.
3. A második és minden további gyermek születése esetén átvállal a családok jelzáloghiteléből.
4. Azok a nők, akik négy vagy több gyereket vállaltak, életük végéig mentesülnek a SZJA fizetése alól.
5. Elindítják a nagycsaládosok autóvásárlási programját.
6. Megvalósítják a teljes bölcsődei ellátást – 2022-re minden gyereknek lesz lehetősége bölcsődébe járni.
7. Bevezetik a nagyszülői GYED-et.

 

 

Az intézkedéseknek egyértelműen célja, hogy a jövőben megszülessenek a vágyott és tervezett gyermekek. Mindezekhez jó alapot jelenthet annak megvalósításához, hogy a magyar fiatalok többsége házasságban szeretne élni és egy családban kettő vagy több gyermek megszületését tartják ideálisnak. Ez a vágy a kutatásokból is nyilvánvaló. Tavaly év végén a Kopp Mária Intézetnek is készült egy kutatása, amely több, mint 2800 résztvevő válaszával megállapította, hogy bár

 

 

A gyermekvállalás a legszemélyesebb közügy, amelyet magánéleti jellege ellenére is lehet kormányzati eszközökkel ösztönözni, de akadályozni is. Az úgynevezett Bokros-csomag vagy a Gyurcsány- és a Bajnai-kormány egyértelmű családellenes megszorításai visszatükröződtek a gyermekvállalási kedv alakulásában, a Bokros csomag után másfél év alatt 12 százalékkal csökkent a termékenységi arányszám (1,57-ről 1,38-ra); a Bajnai-kormányzás alatt egy év elteltével hatezerrel kevesebb gyermek született. Ehhez képest 2010 óta 20 százalékkal nőtt a gyermekvállalási kedv (1,25-ről 1,49-re) és a születések száma is annak ellenére nőtt pár százalékkal, hogy közben a szülőképes női korosztály létszáma jelentősen, 124 ezerrel csökkent.  

 

 

Az intézkedéseknek éppen az a célja, hogy minél több választási lehetőséget biztosítson a nők, a családok számára. Ha a kormány kizárólag csak a gyermekek világrahozatalát ösztönözné, a gyermekneveléshez és családfenntartáshoz szükséges munkavállalást nem, akkor érthetőek lennének a kifogások, de mivel mind a hét intézkedés feltételezi a munkajövedelem meglétét, ezért kijelenthető, hogy  a gyermekvállalás és a munkavállalás egyensúlyát támogatja a hét pont.

 

 

Mind a bölcsődei férőhelyek számának növelése vagy a nagyszülői GYED bevezetése náluk még több mindennapi segítséget jelenthet, hiszen ahol egy szülő vállát nyomja az összes szülői feladat és a család eltartása, ott még inkább felértékelődik a külső segítség. Emellett az otthonteremtési lehetőségek bővülése egyértelműen nyitva áll az egyszülősök számára is. Jelenleg is a CSOK-ot 12 százalékban egyszülős családok veszik igénybe, a kétgyermekesek számára kibővített tízmillió Ft kamattámogatott kölcsönnel az arányuk tovább nőhet. Minden egyes vágyott gyermek megszületése kincs, a kormány hétpontos családvédelmi akcióterve pedig hozzájárulhat ahhoz, hogy több gyermekkel gazdagodjon Magyarország.