Erdő Péter: Mindszenty boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének

Mindszenty József bíboros, esztergomi érsek, Magyarország egykori prímásának mielőbbi boldoggá avatása jót tenne a magyar nép lelkének –mondta Erdő Péter bíboros, esztergom-budapesti érsek szombaton Budapesten, a Hit pajzsa díj átadó ünnepségén.

Erdő Péter elmondta, hogy a szenteket két okból tiszteli az egyház: „egyrészt példaképeink, másrészt közbenjárásukat reméljük”. Felidézte, hogy Ferenc pápa február 13-i döntése értelmében Mindszenty József hivatalosan is példakép lehet. Ez fontos lépés, de ahhoz, hogy boldoggá avassák, szükség van még egy igazolt imameghallgatásra, csodára.

Az imameghallgatás pedig „erősíti azt a meggyőződésünket”, hogy a bíboros „ma is törődik velünk, ma sem mindegy neki egyházunk és hazánk sorsa” – fogalmazott Erdő Péter. Elmondta: Mindszenty József esetében van dokumentált csodás gyógyulás, de ennek vizsgálata és elismerése csodaként még komoly munkát igényel.

A bíboros kitért arra: azért is fontos lenne a boldoggá avatás, mert Mindszenty József az egyetlen, akit a világban ismernek a magyar egyház 20. századi történetéből.

Erdő Péter szólt arról is: Mindszenty József életszentségének vizsgálata és az ehhez tartozó dokumentáció messze felülmúlta az átlagos boldoggá avatási ügyeket. A bíboros „életét mikroszkóppal vizsgálták meg”. Összegyűjtöttek minden róla szóló, az amerikai követségen vagy máshol fellelhető dokumentumot, az összes írását, sőt még azokat a „gépelt levéltervezeteket is, amelyek olyan nyelven íródtak, amelyet Mindszenty József nem is ismert annyira, ahogyan az a fogalmazványból kitűnik”. Ezekben a dokumentumokban sem találtak semmit, ami az életszentség ellen szól.

Erdő Péter hozzátette: ezért mondhatta Ferenc pápa, amikor megköszönte neki döntését, hogy ez az eljárás „nagyon jól elő volt készítve”, „ki volt dolgozva”. Megjegyezte: a hatalmas dokumentációból rengeteg politikatörténeti, kortörténeti és egyéb érdekesség is kiderült, miközben Mindszenty József „alakja egyre tisztábban jelenik meg ellőttünk”.

Mindszenty József 1892-ben született, 1944-ben nevezte ki XII. Pius pápa veszprémi püspökké, röviddel ezután a nyilas kormány bebörtönözte. Esztergomi érsek és Magyarország prímása 1945-ben lett, bíborosi rangot 1946-ban kapott. Koholt vádak alapján 1948 karácsonyán bebörtönözték, 1949-ben életfogytiglani börtönre ítélték. Az 1956-os forradalom alatt kiszabadították, a szabadságharc leverése után az Egyesült Államok budapesti nagykövetségére menekült. A követségen tartózkodott 1971-ig, akkor elhagyhatta az országot és Bécsbe költözött. Ott halt meg 1975-ben. Végakarata szerint az ausztriai Mariazellben temették el. A rendszerváltáskor, 1990-ben rehabilitálták, 1991-ben pedig ünnepélyes keretek között helyezték örök nyugalomra az esztergomi bazilikában. Mindszenty József boldoggá avatási eljárása 1994-ben kezdődött.

(MTI)