Ezután a riporter megkérdezi: mit gondol a professzor asszony az ilyen „bébiboom”-intézkedésekről, mint a magyar családvédelmi akcióterv?
Sarah Harper azt válaszolja:
„Úgy gondolom, hogy valóban aggódnunk kell azon kormányok miatt, amelyek azt bátorítják, hogy több gyermeket vállaljunk. Az egyik oka ennek természetesen az, hogy nem tud eltartani hétmilliárd embert a Föld, és a század közepére hárommilliárddal többen leszünk, a század végére pedig 11-12 milliárdan leszünk vagy akár még többen, mivel nagyon magas a születési ráta főleg a szub-szaharai országokban, ahol az átlag 4-5 gyermek, szemben a fejlett országok kettő alatti átlagával. Tekintve, hogy az északi féltekén, de főleg Amerikában és Európában, a nyugati életstílust követő országokban nagyon sokat fogyasztunk, ezért környezetvédelmi szempontból is kérdéses, hogy jó ötlet-e bátorítani a több gyermek vállalását. Ez probléma ugyanakkor maguknak a nőknek is, szerintem nem kéne, hogy nyomást helyezzenek rájuk, hogy több gyermeket vállaljanak, mint amennyit valóban akarnak.”
Kifejezetten Magyarországgal kapcsolatban Sarah Harper azt mondta:
„Vegyük Magyarországot, ami öregszik, azaz egyre több idős ember lesz, akik a többiektől függenek. (…) Ha Magyarországon nagyon sok gyermek születik, akkor nagy számú, másoktól függő népessége lesz, méghozzá gyermekek, és azok a gyermekek, akiknek a vállalására most biztatnak, húsz év múlva kerülnek munkavállalói korba.”