A több éve futó ügyben az Emberi Jogok Európai Bírósága ítéletet mondott ki, miszerint a magyar bírók sérelmeit már orvosolták.
Az Emberi Jogok Európai Bírósága ma kihirdette ítéletét a magyar bírók kényszernyugdíjazásának ügyében. Az Országgyűlés még 2011-ben 70-ről 62 évre szállította le a bírók kötelező nyugdíjkorhatárát, azzal az indoklással, hogy a bírókra is az általános nyugdíjkorhatár vonatkozzon– bár felreppentek hírek egyéb okokról is.
A kényszernyugdíjazásra vonatkozó 2011-es javaslatot az Alkotmánybíróság megszüntette annak visszaható hatálya miatt, de végül 2013-ban a javaslat egy módosított formájából törvény születhetett – így a bírók 65 éves kötelező nyugdíjazása csak 2023-tól lép életbe. Az EJEB döntése szerint ez 2013-as szabályozás a 2011-ben elszenvedett sérelmeket megfelelően orvosolja.
A pert 2012-ben több mint száz bíró indította el, mivel a nyugdíjkorhatár leszállításának módja szerintük sérti az Emberi Jogok Európai Egyezményének a tisztességes eljárásról, a diszkrimináció tilalmáról és a magántulajdon védelméről szóló cikkeit.
Nem csak jobbról kapja a kemény kritikát a TISZA Párt elnöke, a baloldal is elhatárolódik Magyartól, aki saját szimpatizánsait is megveti.
Külföldről érkezett a férfi, akit a gyilkossággal gyanúsítanak.
Itt lenne az ideje, hogy az európai polgárok megfontolják, meddig hagyják, hogy a nevükben a nekik fontos ügyekben ilyen felfogású testületek döntsenek!
Megszületett az ítélet a Kölcsey gimnázium kirúgott tanárai ügyében.
A férfi azt állítja, nem emlékszik semmire.
„Mert a GDP ugyan fontos dolgokat mér, de azt, ami az emberi élet, a jólét és a fenntarthatóság szempontjából releváns, azt nem” – mondta.
Az alpolgármester azt mondja, minden rendben és „kár lenne új választást kierőszakolni, de nyilván a pártok érdeke, hogy mesterségesen gerjesszék a feszültséget”.
