Rendkívüli bejelentést tett Orbán Viktor: ennek minden román örülni fog
2025 január elsejétől ellenőrzés nélkül lehet utazni Bulgáriába és Romániába.
Még akkor sem, ha az őt érintő történelmi ítélet akkor fog megszületni, amikor már csak az unokái olvashatják el, miféle bűnöket követett el.
„A Gruevszki-ügyben egy kritikus Twitter-bejegyzésben azt a kérdést tette fel, ki teszi meg ugyanezt majd Orbán Viktorért, amikor eljön az ő ideje? Eljön tehát a magyar kormányfő ideje is?
A magyarországi korrupció valós történetei – beleértve a visszaéléseket az uniós forrásokkal, amelyek éppen a miniszterelnök belső köre és családja számára hoznak előnyöket, és amely esetekkel a kormány és az általa uralt bűnüldöző hatóságok nem foglalkoznak – végül világossá válnak majd az egész világ és természetesen minden magyar számára is. Ez csak idő kérdése.
Nézze csak meg a történetet, amely a The New York Times honlapján, majd vasárnap a lap nyomtatott változatának címoldalán jelent meg. Ben Novak és Patrick Kingsley cikke részletesen mutatja be az Origo bukását: sok éven át volt komoly hírportál, de mostanra a kormányzati szócsővé silányult. Hasonló történetek keringenek a kormányzati nyomásról és üzletemberekről. És az igazság végül mindig nyilvánosságra kerül. Orbán nem fog tudni megszökni az igazságszolgáltatás elől, még akkor sem, ha az őt érintő történelmi ítélet akkor fog megszületni, amikor már csak az unokái olvashatják el, miféle bűnöket követett el.
Ha viszont előbb eljön a számvetés ideje, akkor abban reménykedhet, hogy lesz egy hely, amely menedéket biztosít számára. Lehet, hogy lesz egy szép kertes dácsája Oroszországban vagy Kazahsztánban, azokon a helyeken, amelyeket annyira csodál. Persze az is lehet, hogy számára lesz egy lágyabb menekülőút, mint azoknak az üzleti partnereinek, akik részt vesznek az ügyleteiben. Nekik tényleg komolyan aggódniuk kell a jövőjükért Európában.
Egyelőre azonban felelősségre vonásról szó sincs, sőt, az Orbán-rezsim virágzik. Mit gondol a mai magyarországi belpolitikai helyzetről?
Ebben a sajnálatos időszakban, amelyet az elmúlt kilenc év jelentett Magyarországon, az egyik visszatérő súlyos probléma éppen a szólás- és véleményszabadság elnyomása volt. A folyamatos médiafelvásárlások, illetve a független és magánhírforrások bezárása, a nyilvánosság csatornái feletti totális ellenőrzés és befolyásszerzés, amelyet a kormánypárt és körei hajtanak végre, mind-mind a Kádár-rendszert idézik, ma egy kicsivel több üzleti lehetőséget és utazási esélyt engedve a magyaroknak. Más szempontból a szabad véleménynyilvánítás elnyomására tett erőfeszítések magukban foglalják azokat a drákói törvényeket, amelyeket 2017-ben, majd pedig 2018 júniusában fogadtak el a magyar Országgyűlésben, hogy kriminalizálják a civil szervezetek munkáját, különösen azokét, amelyek humanitárius vagy jogi segítséget nyújtanak a menekülteknek. Az összes magyar menekültnek és leszármazottaiknak szerte a világon könnybe lábad a szemük, amikor meghallják ezeket a budapesti intézkedéseket.
Valóban ilyen jól láthatók a magyar kormány okozta esetleges problémák az Egyesült Államokból?
Az Orbán-kormány csatája azért, hogy bezárja Magyarország legjelentősebb és legmegbecsültebb intézményét, a budapesti Közép-európai Egyetemet (CEU), nemcsak oda vezetett, hogy több tízezer tüntető volt az utcákon Budapesten, hanem széles körű nemzetközi felháborodást is kiváltott. Kollégáim a PEN Americában már korábban, e hónapban csatlakoztak hozzám egy kétpárti nyílt levél aláírásával, amely a CEU kiűzetése ellen tiltakozik.
És ha már a PEN, a globális írószövetség szóba került: fontos megemlítenem a felháborodást, amelyet a Konrád György és más írók elleni sorozatos támadások miatt érzünk. Konrád az elmúlt hónapokban ismét céltáblájává lett olyan trollok támadásainak, akik a becsmérlő hivatalos nyilatkozatokat visszhangozzák. Konrád az egyik leghíresebb, a kommunizmus idején üldözött magyar író, aki vezető szerepet játszott a magyar kulturális és politikai életben, mióta 1990-ben véget ért a kommunizmus időszaka Magyarországon. Olyan világhírnevet szerzett, hogy a nemzetközi írószövetség közössége őt választotta meg a nemzetközi PEN elnökének, így 1990 és 1993 között ő vezette a világszervezetünket. Nagyon szomorú, hogy a mai magyar kormány csatlósai támadják a 85 éves Konrád Györgyöt, ahelyett hogy tiszteletüket fejeznék ki élete és nemzetért végzett munkája iránt.”