Nemzetközi sajtókonferenciát szervezett a Magyarország Barátai Alapítvány

Másodszor rendezte meg külföldi újságírók számára, zártkörű konferenciáját a Magyarország Barátai Alapítvány – közölte a szervezet. A rendezvényen 6 ország 11 újságírója vett részt azzal a céllal, hogy a magyar politikai- és közélet kiemelkedő személyeivel való beszélgetések során első kézből értesüljön a magyar gazdaság, kultúra és politika legaktuálisabb kérdéseiről.

A Hungary Today és Ungarn Heute angol, illetve német nyelvű hírportálokat kiadó Magyarország Barátai Alapítvány rendezvényére többek között a Frankfurter Allgemeine Zeitung, a The American Conservative, a Fox News Channel és a National Review munkatársai érkeztek, hogy megismerkedjenek a magyar közélettel és kultúrával.

Vizi E. Szilveszter, a Magyarország Barátai Alapítvány elnöke köszöntőjében kiemelte, a konferencia fő célja, hogy a Magyarországról tudósító, külpolitikával foglalkozó újságírók megismerjék az ország történelmét, a magyarok gondolkodásmódját, és így kontextusba tudják helyezni az aktuális történéseket. Elmondta, hogy a mai világ legnagyobb problémája, hogy nincsen elegendő időnk az egymással való beszélgetésre. Ezért törekszik az Alapítvány hidat építeni Magyarország, a világban élő magyarok és Magyarország barátai között, teret engedve a párbeszédnek.

A magyar külpolitika, Magyarország és az Európai Unió kapcsolatának fontosságáról külpolitikai vezetők mellett a kormányszóvivő is beszélt a konferencia első napján. Varga Judit európai uniós kapcsolatokért felelős államtitkár azt hangsúlyozta, hogy hamis fekete bárányként beállítani Magyarországot, mivel a tagállamok többsége ellen több eljárás indult, mint hazánk ellen, illetve a magyar kormány párbeszédkész és az egyik leggyorsabban reagál a vitatott ügyekben. Takács Szabolcs európai uniós politikáért felelős államtitkár úgy vélte, a magyar és lengyel kormányt érő kritikák valójában másról szólnak: arról a törésvonalról, amely Európában a föderalisták és a nemzeti önrendelkezés oldalán lévők, illetve migrációpártiak és migrációellenesek között húzódik.

Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke hangsúlyozta, hogy a Fidesz minden vita ellenére úgy érzi, hogy az Európai Néppártban van a helye és eszében sincs onnan távozni. Kovács Zoltán kormányszóvivő pedig ellentmondásosnak nevezte, hogy nyugati politikusok és NGO-k a demokráciára hivatkozva támadják a kormány intézkedéseit, nem veszik figyelembe, hogy az Orbán-kormány mögött nagy választói támogatás van, és éppen azt hajtják végre, amivel megbízták őket.

A 10 évvel ezelőtti, összeomlás-közeli állapotok után az elmúlt nyolc év sikertörténet a magyar gazdaságban – erről beszéltek a kedd délelőtti program résztvevői. Balogh László pénzügypolitikáért felelős helyettes államtitkár mellett Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója is kiemelte, hogy a rendkívüli helyzet rendkívüli intézkedéseket kívánt, és az „unorthodoxnak” nevezett gazdaságpolitika bevált, amit a 4 százalékos növekedés, az alacsony hiány, a csökkenő GDP-arányos államadósság mellett a növekvő foglalkoztatás, csökkenő munkanélküliség és emelkedő reálbérek is bizonyítanak, emiatt a befektetők is bíznak Magyarországban. A jövő kihívásairól, az azokra adott válaszokról, Magyarország innovációs terveiről pedig Schanda Tamás János államtitkár beszélt.

Az alapítvány közleménye arról is beszámol: a rendszerváltás meghozta hazánknak a nemzeti önrendelkezést, amelyhez ragaszkodik az ország – ezt hangsúlyozta Schmidt Mária, a Terror Háza Múzeum főigazgatója, aki a „Magyarország nemzeti perspektívából” téma egyik előadója volt. Szerinte hazánk még mindig nem tudott teljesen megszabadulni a kommunizmus örökségétől, a sebek ma is fájók, miközben a nyugati országok érzéketlenül tekintenek erre, az Európai Bizottság elnöke Marx előtt tiszteleg, és úgy viselkednek Magyarországgal és a régióval szemben, mintha ezek az uniós tagállamok civilizálandó gyarmatok lennének.

Végül Bakondi György, a miniszterelnök belbiztonsági főtanácsadója beszélt a migrációs válságról és annak politikai következményeiről. Hangsúlyozta, hogy - a kormány intézkedéseinek köszönhetően - Magyarország területén ma egyáltalán nincsenek illegális bevándorlók. Bakondi György emlékeztetett: míg sokan kritizálták korábban hazánkat a kerítés miatt, ma már európaszerte egyre több nemzet ismeri fel a határvédelem fontosságát.

Hozzátette, hogy míg a Frontex megerősítésével egyetért Magyarország, azt nem támogatja, hogy „akaratunk ellenére rendőröket küldjenek a határainkhoz és ők döntsék el, ki jöhet be az országba és ki nem.” Azbej Tristan, üldözött keresztényekért felelős államtitkár megerősítette a kormány azon szándékát, hogy a migráció gyökerét az adott országokon belül kell kezelni, vagyis nem szabad a problémát Európába importálni. Részletesen ismertette a kormány „Hungary Helps” nevű programját, amelynek köszönhetően több ezer üldözött keresztény tudott lakóhelyére visszatérni. A magyar állam ugyanis elsőként indította el azt a támogatási rendszert, amely segítségével házakat, templomokat építenek újjá a terrorizmus és háború sújtotta területeken, így Szíriában, Libanonban és Irakban.

(Forrás: közlemény)