Strache vizsgálatot kér a Sargentini-jelentés kapcsán

Heinz-Christian Strache osztrák alkancellár, közszolgálati és sportminiszter megkérdőjelezi az Európai Parlament (EP) által a héten elfogadott Sargentini-jelentés érvényességét, ezért arra kérte Karin Kneissl külügyminisztert, hogy kérje ki az ügyben az Európai Unió Tanácsa jogi szolgálatának véleményét – közölte vasárnap Strache hivatala.

A Magyarország ellen az uniós szerződés 7. cikke szerinti eljárást elindító döntést szerdán 448 EP-képviselő támogatta, 197 ellenezte, és 48 képviselő tartózkodott. Az uniós szerződések értelmében az összes EP-képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára van szükség az indítvány elfogadásához, az EP jogértelmezése szerint viszont csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. Ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett az EP nem tudja elfogadni a jelentést, a tartózkodások nélkül viszont igen. Ausztria jelenleg az Európai Unió Tanácsának soros elnöke.

„Nagy megértéssel vagyok a magyar érvelés iránt” – tudatta közleményben a jobboldali Osztrák Szabadságpárthoz tartozó Strache. „Miután a 7. cikk szerinti eljárást elindító parlamenti határozat jogállása nem világos, a külügyminiszter, velem való egyeztetést követően, arra kérte az EU Tanácsának jogi szolgálatát, hogy világosan foglaljon állást az előtt, hogy a tanács foglalkozik az üggyel” – teszi hozzá az alkancellár.

Strache egyúttal sajnálatát fejezte ki, mert úgy véli, hogy a Magyarország elleni eljárással tovább mélyülne a Kelet- és Nyugat-Európa közötti szakadék, ahelyett, hogy megértéssel át lehetne hidalni.

„A kelet-európai országok, mint Magyarország, amelyek a Szovjetunió uralma alatt szenvedtek, és sok áldozat árán vívták ki és nyerték el mai szabadságukat és a demokráciát, nem akarnak újabb gyámkodást vagy külső irányítást, ezúttal Brüsszel részéről” – fogalmazott a jobboldali politikus.

Az uniós szerződés értelmében - ha a parlament elfogadta a határozatot - az eljárás következő szakaszában az uniós tanácsnak kell foglalkoznia a kérdéssel, és meg kell állapítania, hogy valóban fennáll-e Magyarországon az uniós alapértékek súlyos megsértésének világos veszélye. Ehhez négyötödös többségre lenne szükség a tagállamok kormányait tömörítő testületben. Ezt megelőzően az érintett államot mindenképpen meghallgatják az ügyben, és ajánlásokat is megfogalmazhatnak számára.

(MTI)