Göttingeni professzor a Sargentini-szavazásról: a tartózkodások is számítanak

Nem csak a Sargentini-jelentés tartalmi megalapozottsága tekintetében van vita, hanem abban is, hogy van-e egyáltalán érvényesen elfogadott Sargentini-jelentés.

A Mandiner megkereste a kérdésben Alexander Thiele egyetemi tanárt, a németországi göttingeni Georg August Egyetem közjogi és európai jogi tanárát. 

A Magyarország ellen az EUSZ (Európai Unióról szóló szerződés) hetes cikkelye szerinti eljárást elindító döntést 448 európai parlamenti képviselő támogatta, 197 ellenezte, míg 48 képviselő tartózkodott. Az EUMSZ (Európai Unió működéséről szóló szerződés) 354. cikkelye értelmében az összes európai parlamenti képviselő többsége mellett a leadott szavazatok kétharmadára lett volna szükség a Sargentini-jelentés érvényes elfogadásához.

A magyar kormány és az Európai Parlament között a vita abban a kérdésben bontakozott ki, hogy a tartózkodó szavazatok beleszámítanak-e a leadott szavazatokba, vagy sem. Az EP jogértelmezése szerint csak az igen és a nem szavazatok számítanak leadott szavazatnak, a tartózkodás nem. A magyar kormány szerint viszont a tartózkodó voksokat is figyelembe kellett volna venni a szavazásnál. A kérdésnek azért van óriási jelentősége, mert, ha a tartózkodást leadott szavazatnak tekintik, akkor 448 igen, 197 nem és 48 tartózkodás mellett az EP nem tudja érvényesen elfogadni a Sargentini-jelentést.

A magyar kormány képviseletében Gulyás Gergely, a Miniszterelnökséget vezető miniszter a múlt szerdai kormányinfón már be is jelentette, hogy „a lisszaboni szerződés alapján egyértelműnek látjuk, hogy az EP a jelentést nem fogadta el.”

A kormány érvelése szerint, mivel a Sargentini-jelentés a hetes cikkely szerinti eljárás elindítására vonatkozó javaslatot tartalmaz, így elfogadása különleges többséghez kötött. Ezt egyébként az EUMSZ 354. cikke mondja ki, amikor úgy rendelkezik, hogy „az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének alkalmazásakor az Európai Parlament a leadott szavazatoknak az egyben a tagjai többségét is kitevő kétharmados többségével dönt.”

Annak, hogy a hetes cikkely szerinti eljárás különleges többséget igényel, azért van jelentősége, mert ez pont kivételt jelent az Európai Parlament Eljárási Szabályzatának főszabálya alól. Az EP Eljárási Szabályzat 178. cikk (3) bekezdése szerint ugyanis „a szavazásra bocsátott szöveg elfogadásának, illetve elutasításának megállapításához csak a mellette és az ellene leadott szavazatokat veszik figyelembe, kivéve azokat az eseteket, amelyek tekintetében a Szerződések különleges többséget írnak elő”. Tehát bár főszabály szerint a rendes szavazásoknál csak az igen és a nem szavazatokat kell figyelembe venni, a különleges többséget igénylő szavazásokkor, mint amilyen az EUMSZ 354. cikkely értelmében a Sargentini-jelentésről szóló szavazás, a tartózkodó szavazatokat is. 

A magyar kormány álláspontját erősíti Alexander Thiele véleménye is, aki szerint a Parlament álláspontja sem teljesen abszurd, és lehet, hogy az Európai Bíróság is a Parlamenthez hasonlóan fog dönteni, de szerinte a tartózkodó szavazatokat is bele kell számolni a leadott szavazatokba.

Az egyetemi tanár hangsúlyozta, ebben a kérdésben a szakirodalom nem igazán ad iránymutatást, így csak saját véleményét mondja el.

Thiele szerint „az a döntő kérdés, hogyan értelmezzük a többség fogalmát egy szavazásnál. Alapvetően azokat az embereket is szavazónak kell tekinteni, akik tartózkodtak. Ez alapján a tartózkodásokat szavazatként kell értékelni és a többség vizsgálatánál figyelembe kell venni. Az Európai Parlament Eljárási Szabályzata azonban, amikor a szavazók többségét említi, nem érti bele a tartózkodásokat. Ez a szabály viszont csak az Európai Parlament »normális, rendes« szavazásainál érvényes.

Az EUSZ (Európai Unióról szóló szerződés) 7. cikkelye szerinti eljárás alkalmazásáról szóló szavazás azonban az EUMSZ 354. cikkelye szerint nem minősül »normális, rendes« szavazásnak. Az Eljárási Szabályzat általános rendelkezését tehát nem lehet vizsgálat nélkül az EUMSZ 354. cikkelye szerinti eljárásra kiterjeszteni. Ehhez még hozzájön az is, hogy az EUMSZ 354. cikkelye megköveteli az összes európai parlamenti képviselő többségét is. A tartózkodások véleményem szerint mindkét esetben számítanak, tehát a leadott szavazatok kétharmadának számításánál, valamint az összes európai parlamenti képviselő többségének megállapításánál is.”