Ha sikerülne elvenni a kutatóintézet Alkotmány utcai szárnyára vonatkozó használati jogát, az 1949-ig az épületben ülésező Kúria visszaköltözhetne a szocialista rendszer előtti helyére.
Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az állam a Magyar Királyi Kúria Kossuth téri épületének visszaszerzése ügyében – értesült a Magyar Idők. Mindez azt jelentené, hogy a jelenleg az épületben tevékenykedő MSZP-közeli Politikatörténeti Intézet használati jogát a Kúria törölné, és az egykori igazságügyi palota Alkotmány utcai szárnyépületét az államnak adná.
A Magyar Idők szerint ez lehet a rendszerváltást követő egyik legnagyobb vagyonjogi per a legfelsőbb bírósági szinten: a felülvizsgálati kérelmet a napokban nyújtotta be az állam, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az MSZP és a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (PTI) ellen.
A vita tárgya az, hogy vajon az MSZP-közeli PTI jogosan használja-e a 15 ezer négyzetméteres palota harmadát kitevő Alkotmány utcai részt. A magyar állam álláspontja szerint ugyanis érvénytelen az az 1990-es megállapodás, melyben az MSZP az intézetnek adta az épületrész használati jogát. Magyar Szocialista Párt ugyanis e jog szempontjából nem jogutódja az MSZMP Központi Bizottságának – utóbbinak volt ugyanis csak kezelői joga bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, míg az MSZP hasonló jogosultságáról nem szól semmilyen jogszabály, határozat, vagy megállapodás. Az állam érvelése szerint épp ezért a pártnak, vagy a PTI-nek nincs helye az állami tulajdonban álló épületben.
Ezen érvelést ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta: július 6-i döntésükben az alpereseknek adott igazat, így az állam ezért kér rendkívüli perorvoslatot a Kúriától.
Földes György, a PTI igazgatója a lapnak elmondta: szerintük jogosan használják az épületrészt, ugyanakkor a megszerzett használati jog átadásáért pénzt vagy épületet is elfogadnának az államtól. Földes nehezményezte: korábban a kutatóműhely rendszeres állami támogatásban is részesült, ezzel azonban most nem rendelkezik.
Az 1896-ban épült épületben egészen 1949-ig ülésezett az ítélkezés legfelső fóruma, a Kúria, a Budapesti Királyi Ítélőtábla, valamint a Koronaügyészség és a Budapesti Királyi Főügyészség. Ha a használati jogot a PTI-től sikerülne elvenni, nagy valószínűséggel az azt jelentené, hogy az épületbe a kiegyezést követő időszakhoz hasonlóan visszaköltözhetne a Kúria. Ezzel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó és a bírói hatalom épületei is a Kossuth téren állhatnak majd, hiszen a nemzet főterén található a Parlament és a Miniszterelnökség is.
Egyre távolodik egymástól az Egyesült Államok és az Európai Unió. Előbbi ráadásul egy merőben új kontinens képzel el, ahol egyes országokkal működne csak szorosabban együtt.
Tényleg, ezt gondolja Lendvai Ildikó?
Magyar Péter egyébként ugyanúgy tagadja, hogy megszorításokra készülne, ahogyan korábban Lendvai „nem lesz gázáremelés” Ildikó is tette.
Nem jött be az érvelés.
A Mandiner megkeresésére Komjáthi Imre reagált.
Egy jól működő állam nem tárgyakban erős, hanem képességekben. Nem abban, hogy mi áll a sarokban, hanem abban, hogy az ország válságban is működik.
Bajnai? Miért ne? Megnyerő külsejű, joviális személyiség, halkan, indulatok nélkül beszél, kerek mondatokban fogalmaz, járása dallamos.
Nagy Ervin az „unalmas” Bajnai-korszakot siratja, azt az időszakot, amikor családok százezrei szenvedtek megszorításoktól. Jövőre Magyar Péterrel ugyanez térne vissza.
