Lánczi András: A bosszúvágy és az irigység a két legpusztítóbb politikai fegyver, mert ellenségképző ereje van
De ki lehet politikailag sikeres? Mivel minden demokratikus választás maga a káosz, végül a szerencse is hozzáteszi a magáét.
Ha sikerülne elvenni a kutatóintézet Alkotmány utcai szárnyára vonatkozó használati jogát, az 1949-ig az épületben ülésező Kúria visszaköltözhetne a szocialista rendszer előtti helyére.
Felülvizsgálati kérelmet nyújtott be az állam a Magyar Királyi Kúria Kossuth téri épületének visszaszerzése ügyében – értesült a Magyar Idők. Mindez azt jelentené, hogy a jelenleg az épületben tevékenykedő MSZP-közeli Politikatörténeti Intézet használati jogát a Kúria törölné, és az egykori igazságügyi palota Alkotmány utcai szárnyépületét az államnak adná.
A Magyar Idők szerint ez lehet a rendszerváltást követő egyik legnagyobb vagyonjogi per a legfelsőbb bírósági szinten: a felülvizsgálati kérelmet a napokban nyújtotta be az állam, illetve a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. az MSZP és a Politikatörténeti Intézet Közhasznú Nonprofit Kft. (PTI) ellen.
A vita tárgya az, hogy vajon az MSZP-közeli PTI jogosan használja-e a 15 ezer négyzetméteres palota harmadát kitevő Alkotmány utcai részt. A magyar állam álláspontja szerint ugyanis érvénytelen az az 1990-es megállapodás, melyben az MSZP az intézetnek adta az épületrész használati jogát. Magyar Szocialista Párt ugyanis e jog szempontjából nem jogutódja az MSZMP Központi Bizottságának – utóbbinak volt ugyanis csak kezelői joga bejegyezve az ingatlan-nyilvántartásba, míg az MSZP hasonló jogosultságáról nem szól semmilyen jogszabály, határozat, vagy megállapodás. Az állam érvelése szerint épp ezért a pártnak, vagy a PTI-nek nincs helye az állami tulajdonban álló épületben.
Ezen érvelést ugyanakkor a Fővárosi Ítélőtábla nem osztotta: július 6-i döntésükben az alpereseknek adott igazat, így az állam ezért kér rendkívüli perorvoslatot a Kúriától.
Földes György, a PTI igazgatója a lapnak elmondta: szerintük jogosan használják az épületrészt, ugyanakkor a megszerzett használati jog átadásáért pénzt vagy épületet is elfogadnának az államtól. Földes nehezményezte: korábban a kutatóműhely rendszeres állami támogatásban is részesült, ezzel azonban most nem rendelkezik.
Az 1896-ban épült épületben egészen 1949-ig ülésezett az ítélkezés legfelső fóruma, a Kúria, a Budapesti Királyi Ítélőtábla, valamint a Koronaügyészség és a Budapesti Királyi Főügyészség. Ha a használati jogot a PTI-től sikerülne elvenni, nagy valószínűséggel az azt jelentené, hogy az épületbe a kiegyezést követő időszakhoz hasonlóan visszaköltözhetne a Kúria. Ezzel mind a törvényhozó, mind a végrehajtó és a bírói hatalom épületei is a Kossuth téren állhatnak majd, hiszen a nemzet főterén található a Parlament és a Miniszterelnökség is.