A kapitalizmus vagy a szocializmus jobb? – a Baloldali Sziget Fesztiválon jártunk

Az egyik fő kérdés, amit fel kellett volna tennie a riporternek, hogy mi az a vonal, ami a szocialista gondolatot elválasztja a sztalinizmustól. Hogy válaszoljak erre a kérdésre magam is. A határvonal szerintem a következő: Emberek csoportja több vagy kevesebb joggal rendlelkezik, és ez a csoportok identitás minden egyéb egyéni értéket felülír. Ez a gondolat vezetett mind a nácizmus, mind a sztalinizmus kialakulásához. A kettő közötti különbség az, hogy a megvalósult kommunizmus esetében a 20-ik században mindenhol ez a gondolat lett az az uralkodó, a kapitalizmus esetében pedig nem. Köszönhetően ez valószínűleg annak, hogy a kommunista berendezkedés nem képes kitermelni a társadalom fenntartásához szükséges javakat és megakad a technikai fejlődésben. Emiatt az egyetlen járható út a bezárkózás és a rabszolgatartás lett, amihez az identitáspolitika természetes fogódzót kínál. Végtelen önhittség illetve rosszindulat kell ahhoz, hogy valaki kijelentse, hogy a megvalósult kísérlet nem "igazi" kommunizmus volt. Önhittség, ha valaki azt hiszi, hogy ha őt raknák meg főnöknek, alatta majd nem fordul horrorshow-ba a történet. Rossz indulat, ha valaki politikai térnyerésre használja az intellektuális mellébeszélést. Csak egy értelmiségi lehet ennyire hülye, saját tapasztalat. Gazdasági és társadalmi realitások vezettek a szovjetúnió és a kommunista kína rabszolgatartó államának kialakulásához. Ezen egy jószándékú vezető nem segít. A nácizmus kialakulásához Németország nagyratörő dominancia tervei kellettek, ami egyáltalán nem volt gazdasági vagy társadalmi kényszer. Hiányos, semmitmondó és már-már demagóg továbbá az az állítás, hogy a rendszer a felső 30 százaléknak kedvez. Ha arra gondolt, hogy minden jövedelmi különbség lopás, akkor a sztalinizmusba fordulunk vissza és az élet tényeivel megyünk szembe. Ha arra gondolt, hogy nincs meg a megfelelő társadalmi mobilitás vagy a relatív jövedelmi különbségek társadalmi feszültségeket szülnek, akkor meg nem ez a megfelelő mérőszám. Még Karácsony Gergely mondta a legértelmesebbet a gazdasági hatékonyság forrásával. Csakhogy ennek nem sok köze van a szocializmushoz. A baloldal csapdája az, hogy a társadalmi hierarchia kirekesztettjei az elvi szavazó bázisuk. Amint ezek a kirekesztettek felemelkednek, vagy a kirekesztés típusainak szórása nagyra növekszik, elveszítik a szavazó bázisukat. Emiatt sajnos hajlamosak arra, hogy zavarosan definiálják a kirekesztettek körét. Muszáj nekik minél több kirekesztettet minél kevesebb dimenzió mentén definiálniuk, ha demokratikusan akarnak győzni. A baloldalnak nincs válasz a gazdaság hatékonyságának emelésére, ahogy a jobboldalnak sincs a társadalmi feszültségek megszüntetésére. Szükségük van egymásra. A baloldal alap szavazóbázisa 1-2-3-ik generációs kádári kisember. Ez az a kör, aki az átmentett állampár és a hozzá csapódó újgazdag elitjének hisz. Ez az elit nem képes kilépni a régi definícióiból, hisz ezért is szavaznak rá. De ez a szavazóbázis egyre fogyatkozik. Egy szakmunkás házaspár két gyerekkel, kemény munkával hamar a felső 30%-ban találja magát, aztán csak néz, hogy ők a gazdagok, akiknek fizetniük kell. Amíg a baloldal minden jövedelmi különbséget elnyomásként definiál, levitézlett állampártban gyökeret verő politikusok vezetik, a fiatalok pedig a nyugatos visszaszorulóban lévő szélsőbalos identitáspolitikában keresnek kiutat, addig nem igazán lesz változás. A következő válsággal a rendszerrel együtt az ellenzéke is bukni fog.

Magyarország élőben - Bayer Zsolt. https://www.youtube.com/watch?v=3wT4ljV9MdA&feature=share

Ezt küldjétek el annak a kilóra megvett Sargentininek! Ballibsik erről hallgatnak ,, mandíner se cikkezz róla. Libsikėk mit szôltok ehhez. Amerikai nagykövet: nem csorbulnak a szabadságjogok Magyarországon. Az új budapesti amerikai nagykövet eddig nem tapasztalta a szabadságjogok csorbítását Magyarországon, de ha látná jeleit, felszólalna ellene. David B. Cornstein a Szombat zsidó politikai és kulturális folyóiratnak adott interjújában elmondta: a demokrácia elkötelezett híve, fontosnak tarja a joguralmat és a szabadságjogokat, a vallásszabadságot, a szólásszabadságot, a sajtószabadságot. Kijelentette: ha azt látná, hogy bármely személy vagy intézmény szabadságát veszélyeztetik, azonnal felszólalna az ügyében. A nagykövet hangsúlyozta: az elmúlt két hónapban rendkívül kedvező tapasztalatai voltak. Találkozott vallási és világi vezetőkkel, valamint NGO-k vezetőivel, de senki nem mondta, hogy „ez vagy az rossz, szörnyű, kérem, lépjen közbe, segítsen”. Közölte: elégedett emberekkel találkozott, nem látta, hogy a szabadságjogokat csorbítanák. Sok rabbival is találkozott, és egy sem mondta, hogy „itt rémes dolgok vannak, itt olyan antiszemitizmus van, hogy szörnyű” – idézte fel. David B. Cornstein kifejtette: az üzleti élet vezetőivel is egyeztetett, és közülük senki nem panaszkodott korrupcióra. Magyarországon jól képzett a munkaerő, de nincs igazán megfizetve, ami komoly gond, mert így sokan elvándorolnak más országokba – mondta. A nagykövet emlékeztetett: júniusi hivatalba lépése harmadik napján már látogatást tett a CEU-n, hogy megmutassa, milyen fontos ez az intézmény. „Ez nem amerikai érdek. Ez Budapest és Magyarország érdeke. Ez az egyetem nem fog elköltözni” – jelentette ki. Úgy vélte, az ügy „mintha érzelmi kérdés lenne, ezért érdemes kicsit hátrébb lépni és újra megfontolni„. A magyar kormány öt követelést támasztott az egyetemmel szemben, mind az ötöt teljesítették, így ideje lenne aláírni a megállapodást és továbblépni – mondta. https://magyaridok.hu/belfold/amerikai-nagykovet-nem-csorbulnak-a-szabadsagjogok-magyarorszagon-3433103/

Francia cég: Van két tehened. Sztrájkot és tüntetést szervezel, lezárod az utakat, mert három tehenet akarsz. Olasz cég: Van két tehened, de nem tudod, hogy hol vannak. Úgy döntesz, hogy ideje ebédelni. Indiai cég: Van két tehened. Imádod őket. Kínai cég: Van két tehened. És 300 alkalmazottad, akik fejik őket. Így elérted a teljes foglalkoztatottságot és a magas szarvasmarha hatékonyságot. Letartóztattatod az újságírót, aki beszámol a valódi helyzetről. Iraki cég: Mindenki azt gondolja, hogy van két tehened. Megmondod nekik, hogy nincsen. Senki sem hisz neked, ezért a szart is kibombázzák belőled és megszállják az országodat. Továbbra sincsen két tehened, de legalább már demokráciában nincsen. Svájci cég: Van ötezer tehened. Egyik sem a tied. Pénzt szedsz a tehenek tulajdonosaitól a tehenek tárolásáért. Ír cég: Van két tehened. Az egyik közülük ló. Ausztrál cég: Van két tehened. Az üzlet meglehetősen jónak látszik. Bezárod az irodát és elmész pár sörért ünnepelni. Görög cég: Van két tehened, német és francia bankoktól kölcsönözve. Megeszed mindkettőt. A bankok a tejüket akarják begyűjteni, de nem tudsz nekik tejelni, ezért az IMF-hez fordulsz. Az IMF hitelez neked két tehenet. Megeszed mindkettőt. A bankok és az IMF a tejüket akarják begyűjteni, de nem tudsz nekik tejelni. Házon kívül vagy fejmosásért. Amerikai cég: Van két tehened. Az egyiket eladod, a másodikat pedig arra kényszeríted, hogy négy tehénnyi tejet adjon. Ezután felveszel egy szakértőt, hogy derítse ki, hogy mitől döglött meg a tehened.