Mint felidézte, 1950 nyarán az ÁVH központi tervei alapján vidéki családok ezreit – köztük csecsemőket és aggastyánokat – hurcoltak el a hortobágyi pusztákra. A deportáltaknak a 12 kényszermunkatáborban a fegyveres őrizettől, az élelemhiánytól, az embertelen körülményektől, illetve az orvosi ellátás és a higiénia teljes hiányától kellett szenvedniük – tette hozzá. Az alpolgármester kitért arra, hogy a kuláklistákon szereplő emberek 1953 után is folyamatos hatósági vegzálásoknak voltak kitéve.
„A nyílt terrort a mindennapos fenyegetés váltotta fel. Az áldozatokat kényszerű hallgatás és dermedt félelem fogta körül” – fogalmazott. „Az áldozatok igazsága, ártatlansága és szenvedése örökre emlékezni szólít bennünket” – jelentette ki Őri László, felidézve, hogy a polgári kormány 2012-ben június 29-ét a kommunizmus kulák áldozatainak tiszteletére emléknappá nyilvánította. A pécsi önkormányzat összegzésében azt írta, hogy Baranya megyéből 918 ember hurcoltak el a Hortobágyra 1950 és 1953 között.
(MTI)