A konfliktusok és klímaváltozás miatt is nő a gyerekházasságok száma Kelet-Afrikában.
A konfliktusok és a klímaváltozás miatt egyre több szülő cseréli el lányait haszonállatra Kelet-Afrikában, általában tehenekre és kecskékre – számolt be szerdán a térségben tapasztalt tendenciákról a Thomson Reuters Foundation közhasznú hírszolgáltató.
Fokozatosan növekszik a gyermekházasságok száma a háború sújtotta Dél-Szudánban és a szárazság sújtotta Kenyában. A túlélés érdekében sok szülő tehenekért és kecskékért adja férjhez lányait – közölte a Girls Not Brides nevű, a fiatal lányok jogait védő szervezet.
A csoport rámutatott: az afrikai kontinensen található kilenc ország abból a tízből, ahol a legtöbb kiskorút házasítják meg. Az ilyen korai házasságkötések hátterében általában hagyományok, családi kapcsolatok, házasságon kívüli terhesség vagy szegénység áll. A jogvédő csoport rámutatott: a régóta zajló konfliktusok és a klímaváltozás is azonban hozzájárult a gyerekházasságok számának növekedéséhez, az ENSZ adatai szerint Dél-Szudánban a 18 éven aluli lányoknak immár 52 százalékát adták férjhez, míg 2010-ben ez az arány még csak 40 százalék volt.
A szülők nagy része a gazdasági nehézségek miatt dönt úgy, hogy megpróbálja csökkenteni az „éhes szájak számát” azzal, hogy lányaikat gyerekként férjhez adják. Bár a világon fokozatosan csökken a gyermekházasságok száma, évente még mindig 12 millió kiskorú lányt adnak férjhez, aminek gyakran katasztrofális következménye van egészségük és iskolázottságuk szempontjából.
Dél-Szudánban 2013 óta tart a polgárháború, milliók váltak földönfutóvá, miközben az infláció és a olajtermelés visszaesése miatt ugyancsak milliókat sújt éhínség. A konfliktussal járó gazdasági nehézségek miatt azonban a lányok „ára” is felment. Szüleik akár 300 tehenet is kézhez kaphatnak hozományként. Békeidőben átlagosan 30 tehenet „ér” egy lánygyermek - mondta Dorcas Acen, a CARE International jogvédő szervezet szakértője.
Acen kifejtette: amikor egy lány eladósorba kerül, a férjjelöltek lényegében megjelennek egy adott méretű gulyával, és egymásra licitálnak a lány „kegyeiért”. Lényegében az kapja meg a lányt, aki a legtöbb szarvasmarhát ajánlja érte. Millicent Ondigo, az Amref Health Africa munkatársa közölte: Kenyában a maasi és samburu félnomád népcsoportok számos tagja cserélte el lánygyermekét haszonállatokra a tavalyi szárazság miatt, amely hatalmas pusztítást végzett az állatállományban. Úgy fogalmazott: mivel a kecskék száma csökkent, a szülők már négy-öt jószágért kiházasítják gyermekeiket.
Szakértők szerint a kiházasításnak is vannak különböző időszakai, amikor „megéri” a fiatal lányokat férjhez adni. Szárazság idején sokkal nagyobb a hozomány, ráadásul sokkal nagyobb annak esélye, hogy lányukat egy náluk jóval tehetősebb férj fogja eltartani.
(MTI)
Az elektromos mobilitás „forradalmi gyorsasággal” fog elterjedni, mert az egész világ megtanulja azt, hogy az olajimport az mekkora kitettség – jelentette ki Mráz Ágoston Sámuel a Mandiner Mesterterv című műsorában.
Magyar Péter pártja eltörölné a rezsicsökkentést, a védett benzinárakat, ami havonta több tízezer forint plusz kiadást jelentene a családok számára.
Egy friss kutatás szerint a helyzet kezd kicsúszni a családok kezéből.
A Vissza a mederbe oldal által közölt felvételből kiderül, hogy voltak olyan pillanatok, hogy szinte „megerőszakolta” a barátnőjét.
A finn VaasaETT nevű szervezet minden hónapban közzéteszi a legfrissebb európai rezsidíjakat. A magyar családok hosszú évek óta a legkevesebbet fizetik áramra és gázra a rezsicsökkentés miatt. Ha megszűnne, súlyosan elszállnának az árak.
A kérdés nem az, hogy a kormány „csak anyákat lát-e”, hanem hogy a kritikusai képesek-e egyáltalán családban gondolkodni?
„Április 12-én a Fidesz a biztos választás!” – írta legújabb bejegyzésében Orbán Viktor.
Ennyit arról, hogy szélsebesen felszabadíthatnák a befagyasztott pénzeket.
Átlátnak az álmagyarkodáson: egyre több meghatározó nemzeti radikális szerint a Tisza Párt győzelme „katasztrófával” érne fel, ezért összefogásra szólítanak fel.
