Korszakzárás a Heti Válasznál

„A múlt héten visszakoztak Amerikából. Egy magyar gyökerű, republikánus üzletember mondott le a választások után eladósorba került Heti Válasz megvásárlásáról. Arra kellett rádöbbennie, hogy a kormányzati bojkottal veszteségessé tett lapunk nem fordítható termőre az erős politikai ellenszélben. A kétharmados erő ugyanis nyilvánvalóvá tette, hogy a kívánt környezetet nem adja meg akárkiknek.

Előbb a kormányzati üzenetekből gyorsan értő itthoni vállalkozások fordultak le a tárgyalásokról, majd a külföldi kapcsolatunk menedzselte amerikai is. A régi tulajdonos már nem tudott/akart finanszírozni bennünket, az új meg nem érkezhetett meg. Így a kiadó csődeljárást kezdeményezett a tulajdonosoknál, hogy legyen idő a gazdasági helyzet rendezésére. A lap ezért – a helyzet rendeződéséig –  június 7-én jelenik meg utoljára nyomtatásban. A jövő héttől csak elektronikus formában lesz elérhető a Digitalstand.hu-n.

Nem kérdés, a Heti Válasz alkotóközössége az úgynevezett G-nap (2015. február) után szorult helyzetbe került. Az egyik tulajdonos súlyosan összekülönbözött korábbi harcostársával, a miniszterelnökkel. Kormányzati körök távozásra biztattak bennünket, stabil anyagi bázist ígérve, de a gáláns ajánlat, hogy zöldmezősen új újságot hozhatunk létre, csak egzisztenciális biztonsággal kecsegtetett. 2015-ben már képtelen vállalkozásnak tűnt olyan nyomtatott sajtótermékkel a piacra lépni, amely az ellenoldali konkurencia, a HVG, a 168 Óra vagy az akkori Figyelő vásárlóközönségének nyomába érhetett volna. A nyomtatott sajtó egyre töpörödő helyzetében kellett volna számottevő tábort toboroznunk magunknak. Úgy értékeltük, hogy a kudarc borítékolható. Ezért maradtunk. 

Próbáltuk meggyőzni a tulajdonost, hogy adjon túl rajtunk, de ő többszöri kérésünkre is nemet mondott, ellenben megígérte, hogy politikai elképzeléseit nem érvényesíti nálunk. S aki olvasott bennünket, tudja, hogy a Heti Válasz és a Jobbik viszonya nem változott.

A szerkesztőség ragaszkodott a polgári értékekhez, korábbi önmagához, és erőfeszítéseit mindaddig siker kísérte, amíg a kormány nem zárta le az „együttműködés” minden formáját. Amíg csak a kormányzati politikusok mondtak nemet interjúkéréseinkre, s a tiltás nem terjedt ki minden rendű és rangú állami szereplőre. Amíg csak állami hirdetési bojkottban, és nem a piaci reklámokra is kiterjedő blokádban volt részünk. (A 2007 és 2015 között nyereséges újságunk a G-nap után 20 százalékot veszített vásárlóközönségéből, ellenben 82 százalékot a hirdetési bevételeiből. Amitől a második legkeresettebb politikai hetilapként és a legnagyobb konzervatív lapként is veszteségbe fordult.)

Egyre levegőtlenebb és egyre szűkebb térben állítottuk elő az újságot. Mindannyiszor támogattuk, bátorítottuk a kormány ország javát szolgáló erőfeszítéseit, de nem takarékoskodtunk a nemkívánatos jelenségek kritikájával sem. A kormányzati irányok többségét helyeseltük, de erősebb kontrollt kívántunk a hatalmat gyakorlóknak.

És most sem gondolunk mást.

Csakhogy az igazunknak nincs relevanciája. Egyedül a kétharmados többséget hozó győzelemnek van relevanciája, amely minden részigazságot maga alá temet, és minden kormányzati cselekedetet visszaigazol. A médiapolitikát érintő – szerintünk – rosszakat is.

A tulajdonos választások utáni kivonulása és az eladási kísérletek kudarca vezetett el az öncsőd kezdeményezéséig. Hogy három hónap esély kínálkozzék a gazdasági háttér stabilizálására. Az idei második negyedévben a heti lapeladások 10 százalékos növekedése és a Digitalstand nevű vállalkozás jó alapot jelent. A Heti Válasz újraéledhet, meglehet, nem rajtunk múló tartalommal.

Mi köszönjük az együtt töltött időben ránk mért összes kritikát és jó szót. A folytatáshoz épp olyan jó országot kívánunk barátainknak, mint ellenségeinknek.

A hitet, hogy lesz benne részünk, sosem adjuk fel.”