Lezajlott Gulyás Gergelynek az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatása.
Gulyás Gergely szerint a megalakuló kormány a jövőben is a nemzeti érdekkel azonosnak tekinti az ország európai uniós tagságát, ez azonban megengedi az éles kritikát a közösség intézményrendszerével, működésével vagy válságkezelésével kapcsolatban. A Miniszterelnökség élére jelölt politikus erről kedden az Országgyűlés európai ügyek bizottságában tartott meghallgatásán beszélt.
Beszámolt arról is, hogy a kormány az eddigieknél nagyobb szerepet szán az uniós ügyeknek, havonta tart majd tematikus, európai uniós kormányülést. Tárcájánál Takács Szabolcs az uniós stratégiáért, Varga Judit a kapcsolattartásért felel majd.
Kitért arra is, hogy a Magyarországról szóló, az alapjogok helyzetét értékelő jelentés gazdáját, Judith Sargentini zöldpárti uniós képviselőt és a hozzá hasonló politikusokat „az európai közösség sírásóinak tartja”, de hangot adott azon véleményének is, hogy a kötelező kvóta kérdésében a június végi állam- és kormányfői csúcson nem várható konszenzus. Gulyás Gergely miniszteri kinevezését a bizottságban hatan támogatták, míg hárman ellene szavaztak.
(MTI)
A budapesti segélyhiteltörvény újabb bizonyítéka annak, hogy a nemzet fővárosának zavartalan működése felette kell, hogy álljon a politikai csatározásoknak – tette hozzá a tárcavezető.
A miniszterelnökséget vezető miniszter kevesebb mint tíz perc alatt, humoros kiszólásokkal intézte el a Tiszát és az egész baloldalt.
Hatalmas tömeg üzent Nyíregyházáról: A háború mindent felemészt, a béke közös érdek!
A Mandiner élőben közvetíti a háborúellenes gyűlést Nyíregyházáról! A Digitális Polgári Körök országos mozgalommá nőtte ki magát: az első találkozó kiemelkedő érdeklődése után a szervezők még több városban szeretnének közösen kiállni a béke mellett.
„A kormány a főváros működését mindenáron biztosítani fogja.”
Tanácsadókra, törvénysértő prémiumokra és gigaprojektekre van pénz.
A publicista a humor eszközéhez nyúlt, és milyen jól tette.
Több európai országban hatályon kívül kellett helyezni a vagyonadóról szóló törvényt, mert tönkre vágta az államháztartást.
