Egerszegi Krisztina hamarabb lett olimpiai bajnok, mint ahogy szerette volna
Az ötszörös olimpiai bajnok úszó, Egerszegi Krisztina hosszabb lélegzetű interjút adott a Blikknek. Ebből szemlézünk.
Konferenciát tartottak a család és a karrier összeegyeztetéséről a Házasság hete keretében.
A Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom a Családok éve 2018 programsorozat keretében a Házasság hetén, február 15-én tartotta hagyományos Család és karrier konferenciáját a Magyar Tudományos Akadémián.
A jelenlevőket Ujvári Enikő, a Három Királyfi, Három Királylány Mozgalom Balansz Munka – magánélet egyensúly programjának vezetője köszöntötte.
Novák Katalin, az Emberi Erőforrások Minisztériumának család- és ifjúságügyért felelős államtitkára, az esemény fővédnöke beszédében kifejtette: a kormány a családpolitikájában igyekszik azt a szempontot érvényesíteni, hogy a család és a karrier ne egymást kizáró, hanem egymást segítő, támogató elem legyen az emberek életében. Találónak nevezte a konferencia címét – Család és karrier –, a két fogalomról ugyanis gyakran család vagy karrier összefüggésben beszélnek, pedig ez nem helyes; a kettőnek összeegyeztethetőnek kell lennie. Saját példáját idézve elmondta: neki is döntenie kellett, hogy gyermeket vállal vagy esetleg diplomáciai kiküldetésbe megy. Férjével annak idején a gyermekvállalás mellett döntöttek, és nem bánták meg.
Az államtitkár kifejtette, a család mint karrier elnevezés szintén értékes jelentést hordoz, és a kormány szeretné, ha ez az életforma is egyre nagyobb megbecsülésnek örvendene. A főállású anyaság arról szól, hogy valaki úgy dönt, a családját tekinti a karrierjének – mutatott rá Novák Katalin, hozzátéve: van még teendő annak érdekében, hogy a család valódi karrier lehessen.
A teljesség igénye nélkül felsorolt néhány kormányzati intézkedést, amely ezt a célt szolgálja: a gyed extra bevezetését, a gyes harmadik évének a visszaadását, a bölcsődeépítési programot, a bölcsődei rendszer szabályozásának átalakítását, azaz az új típusú, rugalmasabb bölcsődei formák létrehozását, valamint a bölcsődei dolgozók béremelését.
Idén a bölcsődei ellátásban átálltak a feladat alapú finanszírozásra, ami azt jelenti, hogy a településeknek már nem ráfizetéses egy bölcsőde működtetése. A költségeket finanszírozzák az önkormányzatoknak – emelte ki az államtitkár.
A bevezetett támogatásokkal kapcsolatban igyekeznek könnyebben elérhetővé tenni az információkat és egyszerűsíteni az ügyintézést. Példaként említette, hogy a családi otthonteremtési kedvezménynél eddig huszonháromféle papírt kellett leadni az igényléskor, most akár 4-5 is elég lehet.
Novák Katalin arról is beszélt, hogy országszerte helyi központok segítik majd a nők rugalmas foglalkoztatását. A 67 új központ a következő hetekben nyílik meg.
A konferencián előadást tartott Spéder Zsolt, a Központi Statisztikai Hivatal Népességtudományi Kutatóintézetének igazgatója is. Ismertette Kapitány Balázzsal közös kutatásukat (Educational Enrolment, Double-Status Positions and the Transition to Motherhood in Hungary), amelyben azt vizsgálták, milyen szerepet játszik a tanulás és a munka abban, hogy kevesebb gyermek születik, mint amennyit a magyar fiatalok előzetesen terveznek.
Az iskolai expanzió, az a tény, hogy sokkal többen járnak egyetemre, mint korábban, kitolja a gyermekvállalás korhatárát, az egyetem alatt szinte senki nem vállal gyermeket. Akik viszont később, munka mellett járnak egyetemre, meglepő módon közben gyermeket is vállalnak. A tanulás tehát nem akadályozza, inkább kitolja a gyermekvállalást. A munka és a gyermekvállalás összeegyeztetése kapcsán Spéder professzor elmondta, hogy manapság – noha nem is gondolnánk –
Tehát inkább a munkavállalók és foglalkoztatottak vállalnak gyereket, minden bizonnyal azért, mert ők rendelkeznek ehhez a megfelelő anyagi háttérrel. Spéder Zsolt szerint ezért fontos, hogy az állam egyszerre tudja segíteni a nőket a munkaerőpiacon és a gyermekvállalásban.
Engler Ágnes, a Debreceni Egyetem oktatója levelező hallgatók megkérdezésével végzett kutatása ismertetésekor elmondta: úgy tűnik, aki családosként, gyermekek mellett végzi az egyetemet, főiskolát, jobban tanul, mint a többi levelező hallgató. A kutatásból kiderül,
de az elszigeteltség, a magányosság komoly gondot jelent a dolgozó és a felsőoktatásban tanuló megkérdezettek szerint. Engler Ágnes kutatása konklúziójaként elmondta, a család – még ha sokan gondolják is így – nem biztos, hogy elveszi a karrier lehetőségét. A felmérés azt igazolta, hogy a fiatal értelmiségi generáció értéknek tekinti a családot.