Megérkezett a hivatalos keresetlevél az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy az Európai Bizottság testület megindítja az eljárást Magyarország ellen a kvóták elutasítása miatt.
Hivatalosan is megérkezett az Európai Bizottság keresetlevele az Igazságügyi Minisztériumba arról, hogy a testület megindítja az eljárást az Európai Bíróság előtt Magyarország ellen az uniós menekültkvótákról szóló döntés elutasítása miatt – közölte a tárca az MTI-vel.
A kötelezettségszegési eljárás megindítását megelőzően Magyarország és Szlovákia 2015 decemberében megsemmisítési keresetet indított az Európai Unió működéséről szóló szerződés vonatkozó cikke alapján az Európai Tanács által az év szeptemberében elfogadott, a menedékkérők áthelyezéséről szóló határozat ellen, amely ügyben az Európai Bíróság tavaly szeptember 6-án elutasította Magyarország keresetét, egyben érvényben tartotta a határozatot.
A kötelezettségszegési eljárást az Európai Bizottság még a bíróság fenti elutasító döntése előtt megindította és lefolytatta. Ennek megfelelően június 15-én hivatalos felszólítást küldött, amelyre a magyar kormány július 13-án küldte meg válaszát. Július 26-án a bizottság, szintén négyhetes határidőt biztosítva, indokolással ellátott véleményt küldött, amelyre a magyar kormánynak augusztus 23-áig kellett válaszát megküldenie.
A határidők szempontjából lényeges, hogy ennek a gyorsított eljárási folyamatnak, amely ellen a magyar kormány mindkét válaszlevelében tiltakozott, egyetlen oka volt, hogy az említett cikk szerinti kötelezettségszegési eljárást a bizottság még az áthelyezési határozat alkalmazási idejének lejárta, tehát tavaly szeptember 26. előtt befejezettnek nyilváníthassa, hiszen érdemben csak így tudna a kötelezettség elmulasztása mellett érvelni a bíróság előtt.
Tavaly decemberben a visegrádi négyek a szolidaritás jegyében több mint 36 millió eurós támogatást ajánlottak fel, amelynek célja a líbiai határvédelem megerősítése.
(MTI)
Rodrigo Ballester, az MCC Európai Tanulmányok Műhelyének vezetője szerint „ami most történik, az olyan, mintha elkoboznák a nemzeti hatásköröket az európai értékekre való hivatkozással”.
Miközben a kormányok óvatosságra intenek, Európa-szerte egyre többen vetik fel, hogy itt az ideje az Aszad-rezsim elől elmenekült szíriaiaknak visszatérni az országukba.
Leállítják a családegyesítéseket is.
A Svédországba érkező menekültek 79 százaléka már hazautazott, így kérdéses, hogy mennyire volt veszélyben az élete, mikor menedéket kért.
Gyakorlatilag elkerülhetetlen az előrehozott választás.
Három bomba robbant, de az európai pusztítók voltak a legkegyetlenebbek, mikor kivégezték a csoportokba verődött tömeget.
