Nem tudják felvenni a multik által diktált bérversennyel a lépést a kis- és középvállalkozások: sok kisebb Coop-üzlet már ki sem tud nyitni hétfőn.
Nem tudják felvenni a tempót a multinacionális cégek által diktált bérversennyel a kisebb boltok és üzletláncok, így sok bolt a munkaerőhiány miatt hétfőn már kénytelen lesz zárva tartani – adja hírül az RTL Híradója.
Mert amíg egy átlagos Lidl-alkalmazott bruttó havi 365 ezres, egy Tesco-dolgozó akár bruttó 227 ezres fizetést kap, és még a Sparnál is minimum bruttó 200 ezer forint lesz a kezdőbér, addig a kis- és középvállalkozásoknál dolgozók többnyire csupán a garantált bérminimumot vihetik haza.
Miután idén 12 százalékkal, kötelezően bruttó havi 180.500 forintra emelkedett az alapbér, sokan már ezt is nehezen tudják kigazdálkodni. A kisvállakozások számára igencsak nehéz a helyzet: ha árat emelnének, és többet fizetnének alkalmazottaiknak, akkor a vásárlóik mennének el, béremelés nélkül viszont dolgozóik hagyhatják ott őket.
A körülbelül 30 ezer embert foglalkoztató Coop több helyen már ki sem nyit hétfőn, ugyanis a cégnél 3 ezer ember hiányzik a normális működéshez. Ennek a kistelepülések ihatják meg a levét, ahol a boltok egy része zárva tart majd hétfőn.
A Coop szerint üzleteik egy része belerokkanhat a garantált bérminimumba, így a bajba jutott boltokat segítő speciális járulékcsökkentésről tárgyalnak a kormánnyal.
A hazai munkabérek idén átlagosan 9,9 százalékkal emelkedtek, a 2025-re tervezett béremelés pedig várhatóan 7–8 százalék között alakul a vállalati szektorban – derül ki a JVSZ Economy Brunch eseményen bemutatott Korn Ferry-felmérésből. Bár a bérek között régiós szinten is csökkenő különbségek mutatkoznak, Budapest és Kelet-Magyarország átlagjövedelme között még mindig 12 százalékos az eltérés.
A Nemzeti Pedagóguskar elnöke szerint egyre többen mennek pedagógusnak.
Nincs mese, átalakul a garantált bérminimum, a következő években több mint egymillió munkavállaló fizetését érintheti a változás.
Jelentős béremelésre készül a kormány a következő években.
Senyei György Barna elmondta, hogy mely területen küzdenek a legnagyobb hiánnyal, de a jelenlegi legnagyobb kihívás mellett beszélt az OBT-val való kapcsolatáról és a digitális lehetőségek bővüléséről is.
A magyar munkavállalók 77 százaléka támogatná, ha ágazatonként és munkakörönként is meg lehetne határozni bérminimumot.
Ohio szenátora lehet az Egyesült Államok történetének harmadik legfiatalabb alelnöke.
Továbbra sem nyugszanak az indulatok Nyugat-Európában.
