Az anyanyelv megőrzése a külhoni magyarság megmaradásának záloga, megőrzésében pedig szerepet játszanak a határon túli egyházak, valamint a magyar oktatási intézmények – vélekedett Soltész Miklós államtitkár az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága keddi meghallgatásán.
Az anyanyelv megőrzése a külhoni magyarság megmaradásának egyik legfontosabb záloga – hangsúlyozta Soltész Miklós, az Emberi Erőforrások Minisztériumának egyházi, nemzetiségi és civil társadalmi kapcsolatokért felelős államtitkára az Országgyűlés Nemzeti összetartozás bizottsága keddi meghallgatásán.
A politikus kiemelte: 2010-ben 163 millió forintot fordítottak erre a célra, idén pedig már 3,2 milliárd forint jutott rá. Az elmúlt években a magyar kormány 26 új templom felépítését és mintegy 300 felújítását támogatta, valamint egyházi óvodák, iskolák, kollégiumok, parókiák, lelkészi és közösségi házak felújításához is hozzájárult, továbbá közösségi programok, zarándoklatok és katolikus táborok megvalósulását is segítette.
Az államtitkár azt hangoztatta, hogy a külhoni egyházaknak nyújtott támogatás erősíti a magyarság szülőföldön maradását, hozzájárul a kivándorlás megállításához, és segíti a „visszamagyarosítást” is. Véleménye szerint, ha a külhonban élő magyarok azt látják, hogy az anyaország erős, akkor azt is érzik, hogy érdemes megmaradni a szülőföldön.
A bizottság ülésén megemlékeztek a határon túli magyarok kettős állampolgárságáról szóló, 2004. december 5-én rendezett népszavazásról is. Soltész Miklós erről azt mondta, hogy az akkori szocialista-liberális kormány tönkretette az addigi nemzetegyesítő programokat. A baloldal nem ismerte fel, mekkora küzdelmet folytatnak a határon túli magyarok a megmaradásért. Pánczél Károly, a bizottság kormánypárti elnöke szégyenteljes eseménynek nevezte a népszavazást, amelyre azonban – véleménye szerint – a 2010-es kormányváltástól a magyar nemzetpolitika méltó választ adott.
(MTI)
Az áprilisi országgyűlési választás után sincs megállás: sorra jönnek az időközi voksolások, amelyek megmutathatják, átrendeződtek-e az erőviszonyok. Lesz, ahol már eldőlt a meccs, máshol izgalmas csaták jöhetnek a közelgő időközi önkormányzati választásokon.
A határon túli magyarokkal való viszony új fejezet elé néz.
Egészen 2014-ig sikerült mind az ukrán néppel, mind Ukrajnával jó kapcsolatokat ápolnia Magyarországnak. Az izgalmas fordulatokban bővelkedő történelmet Máthé Áronnal, a Nemzeti Emlékezet Bizottságának alelnökével idézzük fel. Interjúnk!
Túltoljátok a biciklit, álmagyarkodók! Aki nem érti és érzi a külhoni magyar sors hegyét-völgyét, sebeit, csodáit, azt bizony kiveti magából ez a világ. Tari Tamás írása.
Fiatalok beszélgettek a kereszténységről, közösségükről, Európa jövőjéről.
Ha komolyan vesszük a Nobelt, akkor joggal várjuk el, hogy olyan Nobel-díjasaink legyenek, akik szeretnek magyar Nobel-díjasok lenni.
„Gyáva alakok Hadházy vezetésével felidézték az 1919-es és az 1950-es éveket” – írta Facebook-oldalán Soltész Miklós.
Az amerikai elnök szerint 150 éve erre vár a Fehér Ház.
Székesfehérváron biztosította be a labdarúgó élvonalba való feljutását Erős Gábor együttese.
