Óriási veszteségnek tartaná Dúró Dóra, ha Morvai Krisztina megszüntetné politikai szerepvállalását, mert emberileg, a közélet szempontjából és szakmailag is értékesnek tartja őt.
Dúró Dóra, az ellenzéki párt országgyűlési képviselője hétfői budapesti sajtótájékoztatóján azt mondta: a Központi Statisztikai Hivatal és az Európai Bizottság felmérései cáfolják Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere szavait, miszerint nem nagyobb a lemorzsolódás, mint korábban.
Kifejtette: az Európai Bizottság jelentése szerint 2010-ben 10,8 százalék volt a korai iskolaelhagyók aránya, ez 2016-ra 12,4 százalékra emelkedett, s ezt támasztja alá a KSH is. Ez nemcsak társadalompolitikai szempontból súlyos kérdés, hanem azért is, mert Magyarország vállalta, hogy 2020-ig 10 százalék alá csökkenti azon 18 és 24 év közöttiek arányát, akik alapfokú végzettséggel rendelkeznek és legalább egy hónapra semmilyen képzésben nem vettek részt az iskolarendszerben vagy azon kívül. A jobbikos politikus azt is jelezte: a legszegényebb észak-magyarországi régiókban 20 százalékos, a szakképzésben 30 százalékos az arány.
Dúró Dóra a helyzet egyik okaként a tankötelezettség korhatárának 16 évre csökkentését jelölte meg és szóvá tette azt is, hogy megfelelő ösztöndíjak híján a közmunka elszívja a diákokat. Megjegyezte azt is, hogy az állami fenntartásba vétel nem tudta megszüntetni a regionális különbségeket. A képviselő értékelése szerint a szakképzésben egy külön programra van szükség a lemorzsolódás ellen, ezen felül a nemzeti alaptanterv erőteljes reformjával javítani kell a szövegértési képességeken, vissza kell szorítani az iskolai erőszakot és ösztöndíjakat kell bevezetni.
Dúró keresi a közös pontokat Morvaival
Dúró Dórát kérdezték arról, hogy a Jobbik színeiben európai parlamenti képviselői mandátumot szerző Morvai Krisztina befejezi politikai pályafutását 2019-ben, indokolása szerint a Jobbik vezetősége feladta az eredeti elveket és értékrendet. Azt felelte: óriási veszteségnek tartaná, ha a képviselő megszüntetné politikai szerepvállalását, mert emberileg, a közélet szempontjából és szakmailag is értékesnek tartja. Mint mondta, sok dolog van, amivel nem ért egyet Morvai Krisztina helyzetértékelésében, de sok közös pont is van, utóbbiakat igyekszik keresni.
Egy másik kérdésre elmondta: az EP-képviselőnek a Jobbik működésével kapcsolatos kijelentéseit máshogy látja, de ezeket szerinte nem a sajtó nyilvánossága előtt kell tisztázni. Vannak olyan kijelentései Vona Gábornak is, amelyekkel személyesen nem ért egyet, de úgy tartja helyesnek, ha ezeket a párt belső fórumain rendezik – mondta Dúró Dóra.
A képviselő szerint Havas Henrik „senki a Jobbikban”
A képviselőt faggatták Novák Előd, a Jobbik volt alelnöke egyik bejegyzéséről is, amelyben reményének adott hangot, hogy még visszafordítható a párt politikája. Azt válaszolta: a poszt lényege az volt, hogy Morvai Krisztina követőit és azokat, akikben felmerült, hogy megszakítsák a kapcsolatot a párttal arra bíztassa, hogy maradjanak a Jobbikban.
Megkérdezték arról is, hogy a Ripost szerint puccs készül Vona Gáborral szemben. Úgy reagált, erről semmit nem tud, a portált pedig nem tartja hiteles hírforrásnak.Dúró Dóra kérdést kapott arról is, hogy Baukó Éva valóságshow szereplő sajtóhírek szerint zaklatással vádolta meg Havas Henriket. Azt felelte: ha történt ilyen, akkor el kell ítélni azt a cselekedetet és ugyanazoknak a jogszabályoknak kell vonatkozni rá, mint bárki más esetében.
Arra pedig, hogy elhatárolódnak-e az újságírótól, aki könyvet írt Vona Gáborról, azt válaszolta: nem látja, hogy a feltételezett tettért miért kellene a Jobbiknak felelősséget vállalni. „Havas Henriktől egyébként is el vagyunk határolódva, tehát Havas Henrik az senki a Jobbikban, nem tudunk az ő cselekedeteiért felelősséget vállalni” – fogalmazta meg.
(MTI)
Erős újévi politikai rajt a Mestertervben: Kereki Gergő műsorában Mráz Ágoston Sámuel és G. Fodor Gábor elemzi Magyar Péter újévi beszédét, Bajnai Gordon színre lépését, az Orbán–Magyar nemzetközi sajtócsatát, a közelgő választás forgatókönyveit, a világrendszerváltás jeleit és az év eleji gazdasági intézkedések politikai hatását.
Szerintem szánjon még néhány hónapot az értelmezésre, és akkor talán föl is fogja.
Magyarországot vonzóvá teszi, hogy híres a biztonságáról.
Meglepő fordulat a boltokban: miközben idén átlagosan 130 ezer forintot hagyunk ott az ünnepek alatt, a töltött káposzta alapanyagai olcsóbbak lettek tavalyhoz képest. De van egy rossz hír is: egy kártevő pusztítása miatt az ünnepi asztal ékköve luxuscikké válhat – mutatjuk a pontos számokat és azt, mire figyeljen a kasszánál.
Nincs semmi szükség a reformra, a magyar nyugdíjrendszer stabil – mégis brutális elvonásra készülnek Magyar Péterék. Szalai Piroska elemzése rámutat: a Ratkó-korszak hulláma már lecsengett, a számok rendben vannak, a Tisza mégis a régi baloldali reflexből, vagy talán brüsszeli nyomásra akarja kivéreztetni az időseket.
Az sem derült ki, hogy a visszaküldöttek között mennyi az „anyázás”? Vagy mennyi a pornograf rajzokkal díszített?
Novemberben már beesett a várt 4 százalékos szint alá az éves infláció mértéke. Ebben pedig az évek óta nem látott forinterősödés is szerepet játszott, igencsak lefaragva az árakon.
Az Európai Bizottság elnöke bízik a legjobbakban.
A bizonyítás veszélyeztetése és az ismételt bűnelkövetés lehetősége miatt döntöttek a hosszabbítás mellett.
