Békekonferencia: Orbán Viktor egyiptomi szerepe egyedülálló volt

Jelzésértékű, hogy az uniós intézményrendszerből egyedül az Európai Tanács elnökét hívták meg. Ki, miért vett részt az egyiptomi békecsúcson?

Amíg baleknak számít az, aki leszereli a nukleáris fegyverzetét és pénzt áldoz a környezetvédelemre, addig nem számíthatunk a nukleáris pszichózis megszűnésére.
„»Ha minket provokálnak, a világot provokálják« – nyilatkozta Trump egy sajtótájékoztatón. Lehetetlen elmenni szó nélkül amellett, hogy a Madman-theory milyen hátborzongatóan rímel a Kim-Trump párosra. Nem csak az egyik hatalom vezetője irracionális: itt mind a két vezető az. Az egyik beteges autoriter, a másik javarészt inkompetens, de legalább mindkettő nárcisztikus. Trump megválasztása után amerikaiak és nem-amerikaiak milliói igyekeztek tájékozódni arról, hogy tényleg Trump kezében van-e a piros gomb, vagy ennél azért bonyolultabb a rendszer. A válasz kiábrándító. Akárcsak az oroszok esetében, a csapásmérés kulcsa itt is a gyorsaság. Ha Trump elhatározná magát, nehéz lenne időben megállítani, bár a radikálisabb tanácsadóit (Flynnt, Bannont vagy épp a magyar származású Gorkát) már menesztették, és valószínűtlen, hogy Tillerson vagy Mattis ilyesmire biztatnák.
Nem felejthetjük el, hogy egy háborúból nem zárható ki a véletlen, bármennyire is igyekeznek a döntéshozók mindig mindent kontrollálni. Kimék rakétatechnológiája gyenge lábakon áll, és egy ijesztgetés könnyen rosszul sülhet el valamilyen meghibásodás miatt – nem is feltétlen kellenének áldozatok az azonnali válaszcsapás megindulásához. A Nukemap nevű rendkívül profi és egyben mélységesen groteszk alkalmazással bárki tesztelheti adott kilotonnás töltet pusztítását – akár a saját városában is.
A háború »várása«, az arról való közbeszéd fokozódása indukálhatja annak tényleges bekövetkeztét, akár egy rossz delphoi jóslat. Végeredményben
EZ A CIKK IS HOZZÁJÁRULHAT BIZONYOS SZÁZALÉKBAN A NUKLEÁRIS APOKALIPSZISHEZ
– legalábbis, ha elegendően tartják érvényesnek meglátásait.
A MAD és a Madman-theory racionális alapokon nyugvó, mégis felháborítóan irracionális elméletek. A Hidegháború során a felek kvázi racionálisan cselekedve a bioszféra elpusztításához elegendő overkill mennyiség sokszorosát halmozták fel – bármennyire is ostobán hangzik, többször meg tudtak volna ölni mindenkit. A hiba mégsem csak döntéshozókban, hanem a nemzetközi rendszer belső logikájában van: amíg a rendszeren belül altruistának, hovatovább baleknak számít az, aki esetleg leszereli a nukleáris fegyverzetét, pénzt áldoz a környezetvédelemre, vagy a földi élővilágra veszélyes technológia korlátozását vezeti be, addig nem számíthatunk a nukleáris pszichózis megszűnésére.”