Amennyiben az európai parlamenti határozat következtében szavazásra kerülne sor a Lengyelországgal szembeni uniós szankciókról, Varsó számít a magyar vétóra – jelentette ki Mariusz Blaszczak belügyminiszter csütörtökön
Amennyiben az európai parlamenti határozat következtében szavazásra kerülne sor a Lengyelországgal szembeni uniós szankciókról, Varsó számít a magyar vétóra – jelentette ki Mariusz Blaszczak belügyminiszter csütörtökön, a lengyel közszolgálati rádiónak adott interjúban. Az Európai Parlament (EP) szerdai plenáris ülésén a többségi frakciók megszavazták a lengyel jogállamiságról szóló határozatot, amelynek alapján a testület elkezdi előkészíteni az uniós alapszerződés hetedik cikke szerinti eljárás megindítását Lengyelországgal szemben. Az említett eljárás a 2016 elején Varsóval szemben elindított uniós jogállamisági mechanizmus harmadik, utolsó szakasza, amelynek végén szankciók vethetők ki, ha ezt a tagállamok egyhangúan megszavazzák.
A szankciókra és az ezek bevetését megakadályozó vétójogra vonatkozó kérdésre válaszolva Blaszczak elmondta: számít Magyarország támogatására. „A magyarok biztosan tudatában vannak annak, hogy ők következnének”, amennyiben „szabad embereknek akarnak megmaradni, megőrizni szabad államukat, a válasz egyértelmű” – jelentette ki, utalva ezzel a hasonló, Magyarországra vonatkozó májusi EP-határozat lehetséges következményeire. Elmondta: ő nem folytat ez ügyben tárgyalásokat Budapesttel, a szerdán Varsóban megkezdődött kétnapos közép-európai belügyminiszteri találkozó, a Salzburg Fórum során viszont beszélt a magyar küldöttség vezetőjével, és kiderült, hogy „az álláspont egyértelmű, osztjuk egymás nézeteit”.
A szerdai EP-határozat tartalmáról beszélve Blaszczak kifogásolta a dokumentum azon kitételét, amely elítéli, hogy a lengyel hatóságok „politikai üldözés eszközeihez folyamodnak a kommunisták, az antifasiszták és más demokraták ellen”. A miniszter megállapította: Lengyelországban megtiltották a kommunista jelképek használatát, „de mint látható, Nyugat-Európában többségben vannak a kommunisták védelmezői”. Blaszczak szerint az uniós döntéshozók olyan kormányzást akarnak bevezetni Lengyelországban, amely „már válságba sodorta Európa nyugati részét”. E vonatkozásban elmondta: miközben Lengyelország elutasítja a menekültkvótát, Nyugat-Európában „mindennapi valósággá lettek a terrortámadások”.
A migrációs válság kapcsán Blaszczak szintén aláhúzta a lengyel-magyar nézetazonosságot. Elmondta: az uniós fórumon többször dicsérte Magyarországot, hogy „mintaszerűen járt el” a 2015-ös migrációs hullám során, lezárta a magyar-szerb határt, amiért Budapestet sok támadás érte a nyugat-európai politikusok részéről.
(MTI)
A Tisza eltörölné a védett benzinárat, a rezsicsökkentést, évi 1,5 millió forintba és 20 százalék feletti inflációba fájna minden magyarnak Magyar Péterék terve. Itt a Mesterterv legújabb adása.
Az Európai Bizottság hosszú távú krízissel, egekbe szökő árakkal és ellátási zavarokkal számol, de érdemi választ nem ad a problémákra.
Panyi Szabolcs és kollégái nem éreznék jól magukat a Lajtától nyugatra.
Donald Trump egyértelmű támogatása és az amerikai–magyar kapcsolatok erősödése teljes idegösszeomlást okozott az uniós elitnél.
A német külügyminiszter elárulta, a „többi tagállam nem fogja tétlenül nézni Magyarország magatartását”.
Nyílt lapokkal játszik már az Európai Bizottság.
Úgy visszautasította az Európai Bizottság üzemanyagra vonatkozó tervét a kormányfő, hogy öröm nézni.
A tiszás trashceleb biztos forrásból tudja.
A Fehér Ház 152 millió dollárt kér a 2027-es költségvetésben az Alcatraz újjáépítésének elindítására.
