„A valóságot írtam le” – elutasították a Helsinki keresetét Kocsis Facebook-posztja ügyében

Elutasította a Fővárosi Törvényszék kedden, megismételt elsőfokú eljárásban a Magyar Helsinki Bizottság keresetét abban a személyiségi jogi perben, amelyet a VIII. kerületi önkormányzat és Kocsis Máté fideszes polgármester ellen indítottak egy Facebook-bejegyzése miatt, miután migránsok jelentek meg 2015 nyarán a józsefvárosi II. János Pál pápa téren. Az ítélet nem jogerős. A törvényszék az MTI-vel azt közölte: a Magyar Helsinki Bizottság keresetében annak megállapítását kérte, hogy az önkormányzat és a polgármester zaklatást követett el a Magyarországra érkező migránsokkal szemben. A civil szervezet szerint a Facebook-bejegyzéssel megsértették a migránsok emberi méltósághoz fűződő jogát.

„Loptak, késeltek, rongáltak”

Kocsis Máté 2015. augusztus 5-én azt írta a közösségi oldalon: „A nemrég felújított II. János Pál pápa terünket teljesen tönkre tették a népvándorlók. Sátrakat építenek, tüzet raknak a parkban, szemetelnek, őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak. Ennyi emberi ürülék pedig még soha nem volt közterületen... Meg fogjuk védeni a közvagyont, és minden törvényes eszközzel garantálni fogjuk a józsefvárosiak biztonságát”. A felperes szervezet „elégtétel adására” is kérte kötelezni az alpereseket, vagyis kezdeményezte, hogy az általa meghatározott bocsánatkérő szöveget tegyék közzé a Facebook-on, az önkormányzati honlapon és a helyi lapban.

Az alperesek ezzel szemben arra hivatkoztak, hogy a Facebook-bejegyzést nem az önkormányzat, hanem Kocsis Máté tette magánszemélyként, az oldalt ő maga üzemelteti, ez a profil nem a polgármesteri tevékenységéhez kapcsolódik, a bejegyzés pedig véleménynyilvánítás, egy közügyhöz kapcsolódó politikai vitában kifejtett álláspont volt. A perben a törvényszék 2016. november 8-án meghozott elsőfokú ítéletében elutasította a Magyar Helsinki Bizottság keresetét, de a döntést a Fővárosi Ítélőtábla 2017. április 13-án hatályon kívül helyezte és kötelezte az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására, valamint újabb határozat meghozatalára. 

A Fővárosi Törvényszék a perben nem tartotta szükségesnek a valóságbizonyítást

A megismételt eljárás végén hozott – ismét elutasító – ítéletet a törvényszék azzal indokolta: a bejegyzésnek vannak olyan elemei, amelyek nem sértik az emberi méltóságot, például az, hogy a migránsok szemetelnek vagy az alperes polgármesterként megteszi a szükséges intézkedéseket. A bejegyzésnek azok a részei viszont, amelyekben kifejti, hogy a migránsok „őrjöngenek, lopnak, késelnek, rongálnak”, alkalmasak az emberi méltóság megsértésére. Ezeknek a kifejezéseknek egy része ugyanis bűncselekmény elkövetésére utal, más része pedig lealacsonyító, függetlenül attól, hogy van-e valóságalapja. A bíróság álláspontja szerint ezek egyértelműen tényállítások és nem tekinthetőek véleménynyilvánításnak. 

A Fővárosi Törvényszék hozzátette, a perben nem tartotta szükségesnek a valóságbizonyítást, a zaklatás ugyanis egyaránt megvalósítható valós és valótlan kijelentésekkel. „A bíróság megállapította, hogy a perbeli Facebook-bejegyzés szövegének teljes egésze eleve nem valósít meg zaklatást” – írták. A törvényszék álláspontja szerint a kommentek, a megosztások és a like-ok száma alapján nem mutatható ki, hogy kifejezetten ennek a bejegyzésnek bármilyen konkrét hatása lett volna a migránsok helyzetére. A kommentek között legalább ugyanannyi vette védelmébe őket, mint amennyi ellenük szólt – áll a közleményben.

Kocsis: A valóságot írtam le

Kíváncsiak voltunk, mit gondol Kocsis Máté arról, hogy a bíróság szerint posztjával nem zaklatta fel a – magyarul egyébként nyilvánvalóan nem tudó – migránsok lelki világát. Kocsis Máté szerint ez az ügy lényegében mégiscsak arról szól, hogy 2015-ben illegális bevándorlók ellepték a szépen felújított II. János Pál pápa teret, amit tönkretettek, viselkedésükkel pedig félelmet keltettek a környékbéliekben. „Ennek kapcsán én csupán a valóságot írtam le. A közvagyon és a közösségi érdekek védelmében jártam el” – mondta kedd délutáni sajtótájékoztatóján Kocsis. Szerinte abszurd, hogy mindezekért évekkel később bocsánatot kellene kérnie olyan emberektől, akikről a Helsinki Bizottság sem tudja, hol tartózkodnak épp Európán belül. „A Helsinki  Bizottság keresetét már a kezdetektől nevetségesnek tartom” – szögezte le.