A Capital Economics szerint az idei 4 százalékos gazdasági növekedés után jövőre már csak 2,8, 2019-re pedig csupán 2 százalékos bővüléssel lehet számolni. A brit közgazdászok magasabb inflációt vetítenek előre Magyarországon.
Londoni pénzügyi elemzők friss előrejelzései szerint az idei kiugró teljesítmények után jövőre és 2019-ben várhatóan lassul a közép-európai EU-gazdaságok, köztük a magyar gazdaság növekedési üteme, egyebek mellett a mind feszesebbé váló kapacitáshelyzet miatt.
Az egyik legnagyobb londoni gazdasági-pénzügyi elemzőház, a Capital Economics szerdán ismertetett negyedéves prognózisa szerint a feltörekvő európai térség gazdaságainak növekedése valószínűleg a harmadik negyedévben tetőzött.
A ház által használt előrejelzési modell – GDP Tracker – arra vall, hogy a magyar hazai össztermék éves összevetésben 3,5 százalékkal bővülhetett a harmadik negyedében. A cég 2017 egészére 4 százalékos növekedést vár a magyar gazdaságban, de azzal számol, hogy a növekedési ütem jövőre 2,8 százalékra, 2019-ben pedig 2 százalékra mérséklődik.
A ház elemzői szerint a magyar gazdaságban nagyobb probléma a kapacitások szűkössége, mint a többi közép-európai EU-gazdaságban. A Capital Economics szakértői azzal számolnak, hogy a bérekre és az árakra ebből eredő felhajtóerő 2018 elején a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos központi célszintje fölé emeli az inflációt, és ebben a környezetben az MNB monetáris tanácsa jövőre irányváltásra kényszerül. A cég jövőre 3,8 százalékos, 2019 egészében 3 százalékos éves átlagos inflációt jósol Magyarországon.
(MTI)
Kína a klímakonferencia után a zöldtechnológia globális vezetőjeként pozicionálja magát, miközben egyre mélyebb függőségi viszonyokat épít ki. Az EU számára ez egyszerre jelent erősödő együttműködési kényszert és növekvő kockázatot.
Karácsony előtt az utolsó autók is legördülnek a gyártósorról.
A pártelnököt a bosszú hajtja, ezért nem zavarja, hogy a balliberális közgazdászok programját akarja pártja megvalósítani.
„A jó szándék, az ilyen kis helyen is elfér” – szögezte le a miniszterelnök.
Történelmi jelentőségű bérnövekedés jöhet.
De a cikk persze azon aggodalmaskodik, hogy emiatt hatalomra kerülhet a „szélsőjobb”.
Nem erre számított az Európai Bizottság elnöke.
A megkérdezettek leginkább az online médiatérben találkoznak háborús propagandával.
