A katalánok sosem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincsen anyaországuk, ők nemzetnek nevezik magukat, míg a székelyek Románián belül szeretnének kulturális vagy regionális autonómiát, és nem beszélnek elszakadásról – fejtette ki Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.
Kelemen Hunor szerint egyáltalán nem lehet egyenlőségjelet tenni a katalán függetlenségi törekvések és a székelyföldi autonómiaigény közé, ahogy azt a szakadár törekvések európai térhódításától tartó román média sugallja.
Az aradi vértanúk tiszteletére rendezett megemlékezésekre Aradra érkezett RMDSZ-elnököt pénteki sajtóértekezletén kérdezték a román újságírók: mi a szövetség hivatalos álláspontja a „Katalónia és Székelyföld között fennálló hasonlóságról”. Kelemen Hunor kifejtette: nem létezik ilyen hasonlóság, mert a katalánok sosem állították magukról, hogy kisebbség lennének, nincsen anyaországuk, ők nemzetnek nevezik magukat. Ezzel szemben a romániai magyarok, amikor kulturális vagy regionális autonómiát javasoltak, azt a román államon belül tervezték megvalósítani, sosem beszéltek elszakadásról, elkülönülésről, ezt csak a román média értelmezi másként - magyarázta.
„Mi mindig leszögeztük, a közös országunkban, parlamenti eszközökkel, párbeszéddel próbáljuk kivívni azokat a jogokat, amelyek ahhoz szükségesek, hogy megőrizhessük nemzeti önazonosságunkat szülőföldünkön. Tehát nincs hasonlóság. Persze, mindenki azt mond, amit akar, mindenkinek alkotmányos joga nevetségessé tenni magát, de ehhez nem tudunk segédkezet nyújtani” – mondta Kelemen Hunor. Hozzátette: azt reméli, hogy a spanyol és a katalán politikusok tárgyalóasztalhoz ülnek és megegyeznek, mert az erőszak sosem hozott tartós megoldást.
Katalóniában október 1-jén függetlenségi népszavazást tartottak annak ellenére, hogy azt a spanyol alkotmánybíróság felfüggesztette. A referendum a spanyol rendőrök és a szavazók közötti összecsapásba torkollt. Az előzetes eredmények szerint a választásra jogosultak 42,3 százaléka vett részt a népszavazáson, összesen 2,26 millióan, akiknek 90 százaléka, 2,02 millió támogatta az elszakadást Spanyolországtól.
A katalán kormány eltökélt szándéka, hogy a függetlenségi pártok támogatásával a katalán parlament hamarosan határozatot fogadjon el Katalónia egyoldalú elszakadásáról Spanyolországtól. Ezt követően pedig tárgyalásokat kezdene a függetlenedésről a spanyol állammal, amely azonban eddigi közlései szerint nem lesz partner ebben.
(MTI)
Negyvenhat nap alatt egymást érték a törvényjavaslatok és a látványos politikai bejelentések, ám egy kérdés egyre hangsúlyosabbá válik: vajon áll-e valódi szellemi háttér a Tisza-kormány döntései mögött? Kovács András írása.
Zarándoklat lóháton, múlt és jelen között, a lélek legmélyebb rétegein át – június 27-én, pontban délben kerül sor a székelyföldi templomokat is bejáró film bemutatójára. A vetítést beszélgetés követi az alkotókkal és a szereplőkkel.
Franciaország a valaha mért legforróbb napjait éli, Spanyolországban is 40 fok körül jár a nappali hőmérséklet.
„Ez nem ígéretpolitika — ez valódi, komoly, európai forrás, amely közvetlenül a parajdiakat segíti. Most a bukaresti kormányon a sor” – fogalmazott Vincze Loránt RMDSZ-es EP-képviselő.
A spanyolok Mikel Oyarzabal vezetésével magabiztos győzelmet arattak Szaúd-Arábia felett.
A soviniszta AUR már 37 százalék körül áll a felmérésekben, és egyelőre nem látszik remény a konszolidációra.
Világra szóló emberi történetekből nincs hiány minden idők legnagyobb labdarúgó-világbajnokságán.
Több településen is választásokat tartottak, hol polgármestert, hol képviselőt választottak a lakosok.
Az elmúlt hetekben Ukrajna fokozta a nyomást a Krím-félszigeten.
