Bűn és büntetés: jelentősen csökkent a kiemelt bűncselekmények száma

A közbiztonság az egyik legérzékelhetőbb területe minden kormányzat belpolitikájának. Bár szinte minden állampolgárnak van tapasztalata és főképp karakteres véleménye az ország közbiztonsági viszonyairól, ám érdemes objektíven, az intézkedések és számok nyelvén is megvizsgálni, hogyan teljesített az Orbán-kormány e téren.

Ahogy azt a statisztikák is szépen kirajzolják 2010-re jelentősen megnőtt a személy elleni bűncselekmények száma Magyarországon. Ezt látva a Fidesz–KDNP-kormány az egyik első intézkedéseként bevezette a három csapás törvényét.

A 2010 júliusa óta hatályban lévő törvény értelmében duplázódik azok büntetése, akik harmadjára követnek el valamilyen erőszakos bűncselekményt. Ha pedig a várható büntetés több mint 20 év, akkor – a korábban csak elvétve alkalmazott – tényleges életfogytiglani börtönbüntetést is kiróhatnak az elkövetőkre.

A törvény visszatartó erejét tükrözi, hogy szignifikánsan csökkent a bűncselekmények száma. A lakosság szubjektív közbiztonság-érzetét leginkább veszélyeztető kiemelt bűncselekmények száma például 2010 és 2016 között 46,7%-kal esett vissza.

A hazai büntetés-végrehajtás területén is pozitív fejleményekről lehet számot adni: a 2010-ben elindított férőhely-bővítési programnak köszönhetően mára másfél ezer fővel növekedett a büntetés-végrehajtási intézetek befogadóképessége.

Emellett Európában kiemelkedő módon a büntetés-végrehajtáson belüli fogvatartotti foglalkoztatás aránya elérte, sőt időnként meghaladta a 90%-ot, és a tervek szerint 2019-re megvalósul a teljes körű foglalkoztatás is.

A közeljövő egyik kulcskérdése e területen a börtönök zsúfoltságának jelentős csökkentése is. A kormány tervei szerint ezért 2016 és 2019 között kilenc településen – Bátonyterenye, Békés, Csenger, Heves, Kemecse, Komádi, Komló, Kunmadaras, Ózd – létesülne büntetés végrehajtási intézet, amelyek 4500 fogvatartott elhelyezésére lesznek alkalmasak.

***

Tématámogatás. Készült Magyarország Kormánya támogatásával.