A magyar menekültügyi rendszert bírálja az Európa Tanács

Óriási kihívás elé állította a bevándorlóáradat 2015-2016-ban Magyarországot, a hatóságok válaszintézkedései közül azonban több is súlyos aggályokat vet fel a menekültek és a migránsok emberi jogainak, alapvető szabadságjogainak védelmét illetően – mutatott rá csütörtökön közzétett jelentésében Tomás Bocek, az Európa Tanács (ET) főtitkárának menekültügyi különmegbízottja.

A csaknem 40 oldalas dokumentumban a menedékkérők szerbiai és magyarországi helyzetét értékelte Bocek a két országban tett júniusi látogatása alapján. Az illetékes több szerbiai befogadóközpontot felkeresett, ahogyan a röszkei és a tompai tranzitzónát is, illetve találkozott a helyi hatóságok és a civil társadalom képviselőivel.

A helyzetértékelésben kiemelte: a menedékkérők automatikus őrizetbe vétele a „de facto szabadságvesztés” aggályát veti fel a magyarországi tranzitzónákban. Sürgősen megoldást kell találni arra a problémára, hogy az új magyar szabályozás értelmében kiskorúakat, köztük 14 és 18 év közötti, kísérő nélküli gyerekeket is fogva tartanak az esetükben lefolytatott menekültügyi eljárás idejére – olvasható a jelentésben, amelyben hatékony gyámsági rendszer felállítását javasolták minden kísérő nélküli gyerek számára.

Mint írta, ilyen esetekben is elsődlegesen a gyermekek érdekeit kell szem előtt tartani, valamint mindent meg kell tenni annak elkerülése érdekében, hogy pusztán a migrációs státusuk miatt megfosszák szabadságuktól a menekült és migráns gyerekeket, alternatív megoldásokat kell kidolgozni.

Fontos emellett, hogy a magyar hatóságok minden érkező számára garantáljanak tényleges hozzáférést a menekültügyi eljáráshoz, és hozzanak létre biztosítékokat az emberek automatikus visszaküldése ellen – húzta alá a különmegbízott.

Bocek kielégítőnek találta a magyarországi tranzitzónák tisztaságát, ugyanakkor arról számolt be, hogy látogatása idején többek szerint is elviselhetetlen volt a hőség a konténerekben, egyesek pedig kevesellték az élelmiszer mennyiségét.

(MTI)