Szijjártó: Európa országai önkényesen válogatnak a szolidaritás elemei között

Európában egyre mélyül a szakadék azok között, akik bevándorláspártiak, illetve akik a bevándorlásra mint biztonsági kockázatra tekintenek –jelentette ki Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter kedden az MTI-nek nyilatkozva, miután részt vett a Szlovéniában rendezett Bledi Stratégiai Fórumon. A miniszter telefonos nyilatkozatában azt mondta: egyre súlyosabbá válik a vita, ráadásul ezt tovább súlyosbítja a szolidaritás egy rendkívül önkényes értelmezése is.

Számos európai ország önkényesen válogat a szolidaritás elemei között, ráadásul Európát veszélybe sodró módon, mert a szolidaritást és a biztonságot teljesen külön kezeli egymástól – hangsúlyozta a miniszter. Hozzátette: a szolidaritásnak és biztonságnak kéz a kézben kellene járnia, nem létezhet egyik a másik nélkül. „Az a szolidaritás, amely aláássa a kontinens biztonságát, az nem szolidaritás, és káros Európa számára” – mondta.

Magyarország szerepvállalása

Szijjártó Péter kijelentette: Budapest határozott álláspontja, hogy a szolidaritás megítélésénél minden elemet, így a biztonság kérdését és a határok őrizetét is hangsúlyosan figyelembe kell venni. Magyarország nemcsak beszél, hanem tesz is érte – folytatta a tárcavezető – azontúl, hogy személyi és anyagi ráfodításokat nem kímélve megvédte saját határait és ezzel együtt Nyugat-Európát, jelentős segítséget nyújtott a nyugat-balkáni országoknak, hogy ők is meg tudják védeni saját határaikat. Az idei esztendőben összesen 367 magyar rendőr szolgál, illetve szolgált a Nyugat-Balkánon, közülük a legtöbben, 226-an Macedóniában, 105-en Szerbiában, 26-an Bulgáriában – részletezte a miniszter. 

Nikola Dimitrov macedón külügyminiszterrel tartott találkozóján világossá tette: Magyarország készen áll arra, hogy jövőre is biztosítsa rendőri jelenlétét a nyugat-balkáni határokon. Ennek célja egyrészt, hogy a nyugat-balkáni országok meg tudják védeni saját határaikat, másrészt, hogy zárva tudják tartani a nyugat-balkáni migrációs útvonalat – tette hozzá a tárcavezető. Kifejtette: ezzel azt akarják elérni, hogy egy esetleges újabb migrációs áradat ne érhesse el Magyarország déli határait. „Magyarország azzal fejezi ki szolidaritását Európa megvédésében, hogy nem csak a saját határát védi” – szögezte le Szijjártó Péter. 

Bledi Stratégiai Fórum

A diplomáciai tárca vezetője számos kétoldalú tárgyalást folytatott európai kollégáival. Közülük kiemelte Aleksandar Andrija Pejovicot, Montenegró Európa-ügyi miniszterét, Karl Erjavec szlovén külügyminisztert, valamint Miro Cerar szlovén kormányfőt, akikkel egyetértettek abban, hogy a Nyugat-Balkán integrációs folyamatát fel kell gyorsítani, hiszen ez az Európai Unió számára rendkívül fontos biztonsági kérdés. „Amennyiben a nyugat-balkáni térséget gyorsabban tudjuk integrálni az EU-ba, akkor jelentős mértékben enyhíthetünk olyan történelmi konfliktusokat és feszültségeket, amelyek miatt jelenleg a Nyugat-Balkánon könnyen támadhatnak olyan helyzetek, amelyek az EU számára biztonsági kockázatot jelenthetnek” – hangsúlyozta a miniszter. 

A szlovén külügyminisztérium 2006-ban szervezte meg először a Bledi Stratégiai Fórumot, amely szerinte mára a régió egyik legfontosabb diplomáciai eseményévé nőtte ki magát. Az idei, 12. konferencia megpróbált válaszokat adni a változó világ olyan kérdéseire, mint az éghajlatváltozás, a biztonsági, valamint a technikai kihívások. A rendezvénynek hetven országból közel ezer résztvevője volt. A fórumon számos magas rangú tisztségviselő is részt vett, köztük Frans Timmermans, az Európai Bizottság első alelnöke, Federica Mogherini, az EU kül- és biztonságpolitikai főképviselője, Angel Gurría, a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) főtitkára, továbbá tizenöt külügyminiszter.

(MTI)